|
|
|
|
Politikai egyeztető tárgyalások második fordulója (3. rész)
|
Az országgyűlési képviselők tudatában vannak annak, hogy döntéseik társadalmi és politikai hátterét nagy mértékben a három fél tárgyalásai adhatják meg. A mai helyzetben nincs vesztegetni való időnk, de a kapkodás, a sietség, a végiggondolatlanság sem lehet vezérlő elvünk. Éppen ezért, amikor arra kérem önöket, hogy a tárgyalások eredményes folytatása és mielőbbi sikeres befejezése legyen a cél, egyetértek azokkal, akik azt jelzik, hogy a társadalomban összegyűlt feszültségek, gondok olyan sokrétűek, bonyolultak, hogy megoldásuk nemcsak közös erőt, hanem alkalomadtán sok időt és türelmet is igényel. A sürgető idő és a megalapozott döntéshozatal látszólag egymásnak ellentmondó követelménye úgy tűnik feloldhatónak, ha a tárgyalások a bizottságokban, a szakértői megbeszéléseken rendkívüli intenzitással folytatódnak. Az első plenáris ülés óta eltelt néhány hét alatt a tárgyalófelek szakértői megállapodtak a pontos tematikáról, a tárgyalási szintekről, a munkabizottságok kiküldéséről, valamint a megfigyelők meghívásáról. Ezt részletesen ismertetve elmondta: Az első témakörben az érdemi politikai tárgyalások keretében a demokratikus politikai átmenet megvalósítását szolgáló elvek és szabályok meghatározása a feladat. Elsőként: az alkotmány-módosítás időszerű tételei, a köztársasági elnöki intézmény és az alkotmánybíróság kérdései. Másodszor: a politikai pártok működésének jogi szabályozása. Harmadszor: a választásokkal kapcsolatos kérdések, a választójogi törvények. Negyedszer: a Büntető Törvénykönyv és a Büntetőeljárási Törvénykönyv módosításának elvei. Ötödször: a tájékoztatás és az információ kérdései, az új tájékoztatási törvény. Hatodszor: az erőszakos megoldásokat kizáró jogi garanciák megteremtése. A gazdasági és szociális válság leküzdésének stratégiai feladatai tekintetében, először: a gazdasági válság, az eladósodás, szerkezetátalakítás, az infláció stb. kezelésének stratégiai kérdései. Másodszor: a gazdasági válság szociális következményei és kezelésének módjai. Harmadszor: a tulajdonreform - különös tekintettel az állami vagyon átalakulására. Negyedszer: a földtulajdon és a szövetkezeti törvény kérdései. Ötödször: a költségvetési reform és az államháztartási törvény. Hatodszor: a versenyjog és a monopolellenes szabályozás, a vállalkozások jogi akadályainak lebontása. (folyt.köv.)
1989. június 21., szerda 19:36
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
III/III jelentés Boros Tibor FKgP főügyészről egy oldal
SZER hallgató telefonüzenete:
"Jó napot, Szabad Európa! Grósz pártfőtitkár prágai nyilatkozatáról szeretnék említést tenni. Ahhoz már hozzászoktan, hogy Grósz úr az esetek többségében felelőtlenül, a tények nem kellő ismeretében nyilatkozik, de a prágai tárgyalása és Jakes főtitkárnak tett kijelentései olyan mértékben felháborítottak, hogy erre mindenképpen kötelességemnek érzem a reagálást. A tárgyalásokról tudósítva, kedden este, a magyar TV-Híradó mindhárom kiadásában kiemelte azt a mondatot, miszerint Grósz pártfőtitkár köszönetét fejezte ki a csehszlovák vezetésnek az általuk alkalmazott nemzetiségi politikáért. Tette mindezt annak tudatában, hogy egyre több aggasztó hír érkezik Csehszlovákiából az ottani 800 ezres magyarság hátrányos megkülönböztetéséről, jogainak lábbal tiprásáról. Vagy Grósz úr talán nem emlékszik Duray Miklós olyan szívbemarkoló jajkiáltására, vagy arra a nyílt levélre, amelyet a csehszlovákiai magyar kisebbség jogvédő bizottsága 1988. július 26-án intézett a Magyar Népköztársaság kormányához. Mellesleg akkor is egy felelőtlen Grósz-nyilatkozat volt a kiváltó ok, amelyben a nyilvánvaló nemzetiségi sérelmek felsorolása mellett felkérték a magyar vezetést, ha nem tud, vagy nem akar segíteni a magyar kisebbségnek, legalább ne ártson nekik."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|