|
|
|
|
Németh Miklós miniszterelnök nyilatkozata a Magyar Távirati Irodának (3. rész)
|
- A temetés előtti napon tüntetésre került sor a szovjet nagykövetség előtt. A gyász- szertartáson egyes szónokok a szovjet csapatok azonnali kivonását követelték. Mi a véleménye ezekről a megnyilvánulásokról? Meggyőződésem, hogy ezek a megnyilvánulások - a mai sokszínű magyar társadalomban - egy rendkívül szűk kisebbség véleményét tükrözik, nincs tömegbázisuk. A történelmi ismeretek és a politikai realitásérzék teljes hiányáról tesz tanúságot az, aki nem tesz különbséget a mai szovjet reformpolitika és az 50-es évek szovjet nagyhatalmi politikája között. A Szovjetunióban megvalósuló politikai reformok nélkülözhetetlen nemzetközi feltételét képezik annak, hogy a demokratikus szocializmus megteremtésére irányuló törekvéseket siker koronázza. Meg vagyok győződve arról, hogy a Szovjetunió és Magyarország közti jóviszony sokkal szilárdabb alapokon nyugszik, mintsem azt felelőtlen megnyilvánulások megzavarhatnák. A demokratikus - a nemzeti adottságok jegyében megújuló - szocialista társadalom építésének feltétele a jó magyar-szovjet viszony. Nemzeti érdekeinkkel ellentétben áll minden olyan lépés, ami a magyar-szovjet kapcsolatokat ronthatja. Nyitottságunk, az utóbbi időben dinamikusan fejlődő nyugati kapcsolataink is a magyar-szovjet viszony rendezettségének szilárd alapjára épülnek. Ezen az úton haladva, hasonló szellemben kívánjuk tovább építeni együttmüködésünket más szomszédos országokkal is. Szeretnénk, ha jobban ismernénk egymás szándékait, törekvéseit, ami az esetleges félreértések megelőzésének legjobb biztosítéka. Egymás kölcsönös, jobb megismerése és megértése, a kölcsönös tolerancia mindnyájunk javára válik. Alapvető érdekünk a szomszédos országokkal való rendezett, a belső fejlődésünkre is jótékony hatást gyakorló viszony kialakítása és annak folyamatos ápolása. Nem segítik elő ezt sem a szélsőséges hazai megnyilatkozások, sem az előregyártott, hangulatkeltő, belügyeinkbe nyíltan beavatkozó fellépések. A kegyeletet is sértő politikai demagógiától az ország vezetése és a józan közvélemény egyaránt elhatárolta magát. (folyt.köv.)
1989. június 21., szerda 18:56
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
III/III jelentés Boros Tibor FKgP főügyészről egy oldal
SZER hallgató telefonüzenete:
"Jó napot, Szabad Európa! Grósz pártfőtitkár prágai nyilatkozatáról szeretnék említést tenni. Ahhoz már hozzászoktan, hogy Grósz úr az esetek többségében felelőtlenül, a tények nem kellő ismeretében nyilatkozik, de a prágai tárgyalása és Jakes főtitkárnak tett kijelentései olyan mértékben felháborítottak, hogy erre mindenképpen kötelességemnek érzem a reagálást. A tárgyalásokról tudósítva, kedden este, a magyar TV-Híradó mindhárom kiadásában kiemelte azt a mondatot, miszerint Grósz pártfőtitkár köszönetét fejezte ki a csehszlovák vezetésnek az általuk alkalmazott nemzetiségi politikáért. Tette mindezt annak tudatában, hogy egyre több aggasztó hír érkezik Csehszlovákiából az ottani 800 ezres magyarság hátrányos megkülönböztetéséről, jogainak lábbal tiprásáról. Vagy Grósz úr talán nem emlékszik Duray Miklós olyan szívbemarkoló jajkiáltására, vagy arra a nyílt levélre, amelyet a csehszlovákiai magyar kisebbség jogvédő bizottsága 1988. július 26-án intézett a Magyar Népköztársaság kormányához. Mellesleg akkor is egy felelőtlen Grósz-nyilatkozat volt a kiváltó ok, amelyben a nyilvánvaló nemzetiségi sérelmek felsorolása mellett felkérték a magyar vezetést, ha nem tud, vagy nem akar segíteni a magyar kisebbségnek, legalább ne ártson nekik."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|