|
|
|
|
Lengyel választások - hivatalos eredmény
|
Zsebesi Zsolt, az MTI tudósítója jelenti:
Varsó, 1989. június 20. kedd (MTI-tud) - A kedden nyilvánosságra hozott hivatalos adatok is megerősítették, hogy a Szolidaritás elsöprő gyözelmet aratott, a második fordulóban szerzett újabb alsóházi mandátummal és 7 szenátori hellyel az egyetlen ellenzéki erő lett a lengyel parlamentben.
A párton kívülieknek és az ellenzéknek ,,kiutalt,, 161 alsóházi helyből a Szolidaritás 161-et hódított el, hiszen vasárnap egyetlen még versenyző jelöltjük is győzött. A 100 fős szenátusban a Szolidaritásnak 99 szenátora lesz, mivel a második fordulóra maradt 8 helyből is ők nyertek el hetet. A Szolidaritás 100 százalékos szenátusi győzelmet egyetlen egy, a LEMP-ből korábban kizárt ,,lengyel multimilliomos,, a pilai Henryk Stoklosa törte meg, aki amerikai stílusú választási kampányára állítólag 100 millió zlotyt költött. A már végleges mandátum megoszlás az alsóházban és a Szenátusban azt jelenti, hogy a Szolidaritás a 460 fős Szejmben 161 képviselővel fog rendelkezni a koalíció (a LEMP, a parasztpárt, a demokratapárt és a három keresztény és katolikus szervezet) 299 mandátumával szemben, míg a szenátus teljesen a ,,Szolidaritás lesz,,. Ez rendkívül megnehezíti a két ház működését, hiszen az alsóházban elfogadott törvényeket a szenátus visszadobhatja és ebben az esetben azt már csak kétharmados többséggel lehet az alsóházban megerősíteni, ezzel azonban nem rendelkezik a koalíció. A köztársasági elnök megválasztáshoz ugyanakkor elég ereje lesz a koalíció pártjainak, mert ahhoz a két ház együttes szavazásán csak 51 százalékos többség kell. A teljesen szabad, azaz előzetes megállapodással nem korlátozott szenátusi választásokon született óriási Szolidaritás fölény, az, hogy egyetlen koalíciós politikus sem tudott a Szolidaritás jelöltjével versenyezve mandátumot szerezni komoly önvizsgálatra készteti a koalíciós pártok vezetőit. Az pedig, hogy a Szolidaritáson kívül semmilyen ellenzéki erő sem jutott be a lengyel parlamentbe nem értékelhető túl kedvező kiindulási pontként az éppen csak születőfélben lévő lengyel pluralizmus számára. Valójában egyfajta dualizmus és nem pluralizmus alakult ki. +++
1989. június 20., kedd 19:47
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
III/III jelentés Boros Tibor FKgP főügyészről egy oldal
SZER hallgató telefonüzenete:
"Jó napot, Szabad Európa! Grósz pártfőtitkár prágai nyilatkozatáról szeretnék említést tenni. Ahhoz már hozzászoktan, hogy Grósz úr az esetek többségében felelőtlenül, a tények nem kellő ismeretében nyilatkozik, de a prágai tárgyalása és Jakes főtitkárnak tett kijelentései olyan mértékben felháborítottak, hogy erre mindenképpen kötelességemnek érzem a reagálást. A tárgyalásokról tudósítva, kedden este, a magyar TV-Híradó mindhárom kiadásában kiemelte azt a mondatot, miszerint Grósz pártfőtitkár köszönetét fejezte ki a csehszlovák vezetésnek az általuk alkalmazott nemzetiségi politikáért. Tette mindezt annak tudatában, hogy egyre több aggasztó hír érkezik Csehszlovákiából az ottani 800 ezres magyarság hátrányos megkülönböztetéséről, jogainak lábbal tiprásáról. Vagy Grósz úr talán nem emlékszik Duray Miklós olyan szívbemarkoló jajkiáltására, vagy arra a nyílt levélre, amelyet a csehszlovákiai magyar kisebbség jogvédő bizottsága 1988. július 26-án intézett a Magyar Népköztársaság kormányához. Mellesleg akkor is egy felelőtlen Grósz-nyilatkozat volt a kiváltó ok, amelyben a nyilvánvaló nemzetiségi sérelmek felsorolása mellett felkérték a magyar vezetést, ha nem tud, vagy nem akar segíteni a magyar kisebbségnek, legalább ne ártson nekik."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|