Rendszerváltás és az MTI

	A független képviselők csoportjának ülése (1. rész)
1989. június 19., hétfő - A többpártrendszerű politikai struktúra kialakulása szükségszerűvé teszi Magyarországon a hatalom megosztását - hangsúlyozta Schmidt Péter államjogász az Országgyűlés független képviselőcsoportjának hétfői ülésén tartott előadásában. Rámutatott: fel kell építeni a parlamentáris rendszert, s ki kell alakítani a hatalom különböző intézményeit. A köztársasági elnöki funkcióról szólva kiemelte, hogy e közjogi méltóságnak a megválasztása nem a lakosság feladata, mert ez ellentétes lenne a parlamentarizmus rendszerével. Az alkotmányozási folyamatról szólva úgy vélte, hogy nem időszerű még az alkotmánybíróság, illetve a köztársasági elnök intézményének létrehozása. Ennek az új alkotmány elfogadását követően kell megtörténnie. Az alkotmánnyal kapcsolatban kifejtette, hogy az új alaptörvényt az új országgyűlésnek kellene elfogadnia, addig csupán széles körű társadalmi vitának van helye a koncepcióról. Érvként említette meg, hogy az 1985-ben megválasztott mai parlament ugyan legitim, de a politikai struktúrában végbement változások következtében már nem tudja tükrözni a társadalom tényleges erővonalait. A választásokkal kapcsolatban Schmidt Péter elmondta: véleménye szerint átmenetileg a kombinált választójogi rendszer alkalmazása lenne célszerű. Szerinte 50 százalékban lajstromos, 50 százalékban egyéni választókerületi megoldást kellene alkalmazni. Az ülésen részt vevő Szűrös Mátyás, az Országgyűlés elnöke a törvényelőkészítő munkával kapcsolatban felhívta a figyelmet arra, hogy átmeneti helyzetben vagyunk, ezért már a többpártrendszer kialakulása során szükséges akceptálni az új pártok és szervezetek véleményét. A vitában több képviselő megkérdezte: az új pártok megjelenésével van-e egyáltalán esélyük a következő választásokon az egyéni jelölteknek? Schmidt Péter szerint a következő választásokon mindenképpen van, 10 év múlva azonban nem lesz. Tölgyessy Péter, az SZDSZ képviselője úgy vélekedett, hogy az arányos választójog alkalmazása nem lenne szerencsés, mert kormányozhatatlanná tenné az országot. A kisebb pártok tisztán listás választások esetén aránytalanul nagy súlyhoz jutnának, mert előfordulhatna, hogy nélkülük nem lehet kormányt alakítani. Épp ezért szerinte a következő választásokon háromnegyed részben az egyéni választókerületi formát, negyedrészben a listásat kellene alkalmazni. Annál is inkább, mert az első időszakban nagyon fontosnak tűnik a személyiségek jelenléte a Parlamentben, s így az önállóan induló jelölteknek is esélyük lenne. (folyt.köv.) 1989. június 19., hétfő 19:09
Vissza » A hírhez kapcsolódik »

	A független képviselők csoportjának ülése (2. rész)
Tölgyessy Péter véleményét, miszerint túl sok párt parlamenti jelenléte veszélyeket rejt magában, Szűrös Mátyás is osztotta. Dr. Balla Éva képviselő az alkotmányozási folyamattal kapcsolatos aggályként megemlítette, hogy nem tudni, mennyire illenek majd bele az új alkotmányba az eddig elfogadott, illetve az ezután jóváhagyandó törvények. Schmidt Péter végül arról szólt, hogy a tudomány önmagában nem tud jó alkotmányt létrehozni, mert ez elsősorban a politika feladata. Felhívta a figyelmet a sarkalatos törvények és az alkotmány összhangjának szükségességére. A független képviselők ülésének második napirendi pontja a Szabad Demokraták Szövetségének bemutatkozása volt. Kőszeg Ferenc ügyvivő elmondta: az SZDSZ ellenzéki szervezet, amely 1988 novemberében jött létre. Értelmezésük szerint az ellenzék jelenléte fontos része a normálisan működő parlamenti demokráciának. Az SZDSZ véleménye szerint rendszerváltásra van szükség, ez egyrészt a politikai szisztéma, másrészt a rezsimváltás szükségességét foglalja magában. A szervezet szerint ugyancsak fontos feladat, hogy Magyarország visszataláljon az európai integrációba. Az SZDSZ szerint nem létezik harmadik út a keleti és a nyugati fejlődés között, hanem az egyikből vezet az út a másikba. Tölgyessy Péter azt fejtegette, miként lehet eljutni békés úton a totalitárius rendszerből a piacgazdaságon alapuló demokráciába. Véleménye szerint elsőrendű feladat az olyan politikai játéktér megteremtése, amely elvezet a szabad választásokig, s egy olyan országgyűlés megteremtéséig, amely felkészült az alkotmányozási feladatok megoldására. Tölgyessy Péter ezzel kapcsolatban figyelmeztetett a felgyorsult alkotmányozási folyamat veszélyességére. Nagy hibának minősítette, hogy a Parlament elfogadta az alkotmány-koncepciót, amely valójában több variánsból áll. Kifejtette: a jelenlegi körülmények között az alkotmányozás és a vele kapcsolatos törvények elfogadása - például az alkotmánybíróság felállítása, a köztársasági elnök intézményének bevezetése - konfliktuskeltő lehet. Véleménye szerint a jelenlegi Parlamentnek az átmenetet elősegítő új törvényeket kellene jóváhagynia. Ezek közé sorolta a Büntető Törvénykönyv módosítását. (folyt.köv.) 1989. június 19., hétfő 19:13
Vissza » A hírhez kapcsolódik »

	A független képviselők csoportjának ülése (3. rész)
Juhász Pál, az SZDSZ gazdaságpolitikai koncepciójáról szólva kiemelte, hogy az a magántulajdon elvén alapszik. Az SZDSZ sürgeti az olyan új közösségi tulajdonformák kialakítását is, amelyek hozzájárulnak az állami tulajdon mai tartalmatlan formájának megszüntetéséhez. A koncepció fő elemei közé sorolta a magánvállalkozások létrehozását és bővítését korlátozó jogszabályok megszüntetését; az államháztartás mindent átfogó jellegének megszüntetését; a külföldi működő tőke beáramlását elősegítő garanciák megteremtését. Solt Ottília, az SZDSZ szociálpolitikai elképzeléseiről szólva hangsúlyozta: a többpártrendszer önmagában nem tudja megoldani a szociális problémákat, csupán több esélyt ad a gondok megoldására. Megkülönböztetett figyelmet érdemelnek azok az ellátások (családi pótlék, gyermekgondozási segély, minimális nyugdíj, munkanélküli-segély), amelyek állampolgári jogon illetik meg az adott személyt. Ugyancsak fontos szerepet szánnak az önkéntes, önálló vagyoni alapon álló biztosítói rendszernek. Az SZDSZ rendkívül fontosnak tartja a leszakadt kisebbséggel (a szegényekkel) való foglalkozást. Ez annál inkább fontos, mert ezek a rétegek nem tudnak bekapcsolódni a társadalomban működő dinamizmusokba, érdekképviseletük minimális, s önszerveződésre aligha képesek - mutatott rá Solt Ottília. Elhangzott, hogy az SZDSZ-nek jelenleg 3300 tagja van, de programjának közzététele óta fokozódott az érdeklődés a szervezet iránt. (MTI) 1989. június 19., hétfő 19:17
Vissza » A hírhez kapcsolódik »