|
|
|
|
Jazov-nyilatkozat (2. rész)
|
Jazov ugyanakkor megállapította, hogy a NATO javaslatai nem számolják fel az összes lényegi eltérést a két szövetség tárgyalási poziciói között. Így változatlan a nyugati törekvés a nukleáris fegyverzet megőrzésére: elutasították a hagyományos fegyverzetről és a harcászati nukleáris fegyverzetről párhuzamosan folytatandó tárgyalások gondolatát. Egészében véve viszont az amerikai javaslatok utat nyitnak az eredményes munkához és lehetőséget teremtenek a tárgyalások gyors haladásához - jelentette ki Jazov, megjegyezve: a VSZ PTT ülését követően adnak rájuk választ. A NATO-fegyverkezésnek nem mondanak ellent a szovjet csökkentési intézkedések. A lépések logikája az ésszerűen elegendő védelem elvére épül, s azok nem jelentik a honvédelmi képesség gyengítését. Jazov szerint ennek megfelelően változik a szovjet fegyveres erők szerkezete, csökken a létszám, a fegyverzet és a harci technika mennyisége. A Szovjetunió szövetségeseinek területéről a terveknek megfelelően, széles nyilvánosság előtt folyik a csapatok kivonása. Jazov szerint a csapásmérő légierő, vagy a haditengerészeti erők sokkal inkább tekinthetők destabilizáló tényezőknek, mint a tankok. Ez utóbbi tekintetében a VSZ van fölényben, viszont a NATO légiereje és haditengerészete több tekintetben többszörösen meghaladja a VSZ erejét. Az aránytalanságot felszámoló leszerelési intézkedések nagy előrelépést jelentenének a támadást kizáró védelem érvényesítéséhez, s egyben az új biztonsági modell kialakításához. A biztonság új modellje - Gorbacsov ENSZ-beszédében használta ezt a kifejezést - Jazov megfogalmazása szerint magába foglalja a túlfegyverkezésről való lemondást az ésszerűen elegendő védelem javára, s a leszerelési intézkedések megvalósításával a háború kizárását is, a bizalom megszilárdítását. Példaként hozta fel a szovjet katonai kiadások csökkentését: e lépések ebben az ötéves tervben 30 milliárd rubel megtakarítást eredményeznek, s a kiadások aránya a költségvetésben 1995-ig harmadával-felével csökken. Jazov a leszerelés szempontjából rendkívüli jelentőségűnek minősítette a nukleáris és űrfegyverzetről Genfben folyó szovjet-amerikai tárgyalásokat, s utalt arra: le kell küzdeni az 50 százalékos csökkentés és az ABM-szerződés közötti összefüggés tekintetében meglévő eltéréseket, valamint a tengeri telepítésű, nagy hatótávolságú manőverező robotrepülőgépek csökkentésének problémáját. Nyilatkozatában végezetül utalt arra, hogy a világ minden részét be kell vonni a leszerelésbe: az igazi biztonság oszthatatlan, csakis általános és egyenlő lehet mindenki számára.+++
1989. június 19., hétfő 12:30
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
III/III jelentés Boros Tibor FKgP főügyészről egy oldal
SZER hallgató telefonüzenete:
"Jó napot, Szabad Európa! Grósz pártfőtitkár prágai nyilatkozatáról szeretnék említést tenni. Ahhoz már hozzászoktan, hogy Grósz úr az esetek többségében felelőtlenül, a tények nem kellő ismeretében nyilatkozik, de a prágai tárgyalása és Jakes főtitkárnak tett kijelentései olyan mértékben felháborítottak, hogy erre mindenképpen kötelességemnek érzem a reagálást. A tárgyalásokról tudósítva, kedden este, a magyar TV-Híradó mindhárom kiadásában kiemelte azt a mondatot, miszerint Grósz pártfőtitkár köszönetét fejezte ki a csehszlovák vezetésnek az általuk alkalmazott nemzetiségi politikáért. Tette mindezt annak tudatában, hogy egyre több aggasztó hír érkezik Csehszlovákiából az ottani 800 ezres magyarság hátrányos megkülönböztetéséről, jogainak lábbal tiprásáról. Vagy Grósz úr talán nem emlékszik Duray Miklós olyan szívbemarkoló jajkiáltására, vagy arra a nyílt levélre, amelyet a csehszlovákiai magyar kisebbség jogvédő bizottsága 1988. július 26-án intézett a Magyar Népköztársaság kormányához. Mellesleg akkor is egy felelőtlen Grósz-nyilatkozat volt a kiváltó ok, amelyben a nyilvánvaló nemzetiségi sérelmek felsorolása mellett felkérték a magyar vezetést, ha nem tud, vagy nem akar segíteni a magyar kisebbségnek, legalább ne ártson nekik."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|