|
|
|
|
Interjú Benda Kálmánnal
|
München, 1989. június 17. (SZER, Világhíradó) - Munkatársunk Juhász László Benda Kálmán történésszel tegnap Budapesten készült interjúját közvetítjük. - Egy évvel ezelőtt, 1988. június 16-ikán még egész más formában ünnepelt és emlékezett az ország Nagy Imre és mártírtársai halálára. Csak Párizsban tudott szabadon emlékezni, gyászolni a magyarság. Itt azonban hivatalosan engedélyezett emlékünnepély, gyászünnepély nem lehetett. Ma negyedmillió ember gyült össze fegyelmezetten a Hősök terén, legalább ötezer, hanem több kint a temetőben, és a 301-es parcella kopjafái mellett, a szomszédos 300-as parcellában eltemették a forradalom öt vezetőjét, a hatodik sírba pedig az ismeretlen hősök jelképes koporsóját tették. Én azt kérdezem meg Benda Kálmán történésztől, hogy mi az oka ennek a felgyorsult változásnak? - Hogy egy év alatt mekkorát változhatott a világ 1988. június 16-ika és 1989 június 16-ika között, ez a változás azt mondhatom, hogy bennünket is meglepett. Eleve volt bennünk reménység, de voltak kétségek is. Napjainkban egyre inkább a reménység kerekedik felül. A magyar társadalom 31 néhány évi (...?) azt mondhatjuk, az utolsó másfél évben ébredt fel, és kezdte önmagát keresni, megtalálni és ki merte mondani azt, hogy 1956-ban itt már megpróbáltuk egyszer a magunk útját járni és a magunk hagyományai szerint alakítani az életünket. Ezt 30 éven át nem volt szabad mondani, ami bizony válságot is idézett elő a nemzeti öntudatban is. Már gyakran mondtuk, a fiatalságot nem is érdeklik a magyar problémák, csak az, hogy mennyit tud keresni, hol tud jól elhelyezkedni, és ezelőtt egy évvel megindult egy változás. A változást szerencsésen egészítették ki az európai külpolitikai változások, amelyek lehetővé tették, hogy azok a belül érlelődő változások szóhoz is juthassanak. Tulajdonképpen én azt hiszem, ezzel indult és a magyar társadalom kiharcolta azt, hogy végül is a hivatalos hatóságok engedni voltak kénytelenek. (folyt.)
1989. június 17., szombat
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
III/III jelentés Boros Tibor FKgP főügyészről egy oldal
SZER hallgató telefonüzenete:
"Jó napot, Szabad Európa! Grósz pártfőtitkár prágai nyilatkozatáról szeretnék említést tenni. Ahhoz már hozzászoktan, hogy Grósz úr az esetek többségében felelőtlenül, a tények nem kellő ismeretében nyilatkozik, de a prágai tárgyalása és Jakes főtitkárnak tett kijelentései olyan mértékben felháborítottak, hogy erre mindenképpen kötelességemnek érzem a reagálást. A tárgyalásokról tudósítva, kedden este, a magyar TV-Híradó mindhárom kiadásában kiemelte azt a mondatot, miszerint Grósz pártfőtitkár köszönetét fejezte ki a csehszlovák vezetésnek az általuk alkalmazott nemzetiségi politikáért. Tette mindezt annak tudatában, hogy egyre több aggasztó hír érkezik Csehszlovákiából az ottani 800 ezres magyarság hátrányos megkülönböztetéséről, jogainak lábbal tiprásáról. Vagy Grósz úr talán nem emlékszik Duray Miklós olyan szívbemarkoló jajkiáltására, vagy arra a nyílt levélre, amelyet a csehszlovákiai magyar kisebbség jogvédő bizottsága 1988. július 26-án intézett a Magyar Népköztársaság kormányához. Mellesleg akkor is egy felelőtlen Grósz-nyilatkozat volt a kiváltó ok, amelyben a nyilvánvaló nemzetiségi sérelmek felsorolása mellett felkérték a magyar vezetést, ha nem tud, vagy nem akar segíteni a magyar kisebbségnek, legalább ne ártson nekik."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|