|
|
 |
|
 |
Temetés - francia sajtó
|
László Balázs, az MTI tudósítója jelenti:
Párizs, 1989. június 16. péntek (MTI-tud) - ,,A magyarok a jelek szerint nem felejtették el sem 1956-ot, sem Nagy Imre szerepét benne... A nyugodt forradalom motorjának tekinthető kommunista vezető rehabilitálása a másik Európában folyó változások lényeges jele. Egyben a magyar kommunizmus kudarcáé, amit a pártban folyó testvérharc illusztrál,, - írta pénteki számában a Libération cimű francia lap, mely az 1956-os felkelés korabeli fotóival illusztrált négy oldalát szentelte az eseménynek.
,,Az érzelmi töltésen túl e temetés félelmetes politikai
földrengés is, a magyarországi reform jelképe, de a pártot
szétszaggató harcoké is. A hatalom kebelében egy ember állt a
rehabilitálásért folyó csata élére: Pozsgay Imre...,, - folytatta a
lap.
A változások érzelmi-politikai töltését kutatva a Libération
kiküldött munkatársa úgy találta, hogy a gazdasági eredmények sokáig
leplezték a párt ideológiájának csődjét, amit Nagy Imre
rehabilitálása most napfényre hozott. Az MSZMP most nemzeti
megbékélést hírdet, de sokan pártszakadástól tartanak.
Adam Michnik, a választásokon győztes lengyel Szolidaritás
ideológusa úgy nyilatkozott a lapban, hogy a budapesti temetés
,,jelentősége túlszárnyalja Magyarország politikáját... Döntő
fordulatról van szó. Számunkra, akik a másik Európa világában élünk,
olyan esemény ez, ami gyökeresen és remélem, tartósan módosítja a
bűnösségről, az igazságról, a méltóságról és a nemzeti
szuverenitásról alkotott fogalmainkat.,,
A Le Figaro riportja azt emelte ki, hogy a hatalomnak sikerült
kisajátítania, meglovagolnia a temetést. A jobboldali lap eléggé
rosszindulatú okfejtése szerint ,,a tragikus múltat nem lehet
kitörölni öt posztumusz rehabilitálással, amit olyan kommunista
vezetés határozott el, amely nagy bajában kénytelen engedni, hogy
megkapaszkodhasson a hatalomban,, és most nemzeti megbékélésről
beszél. A riporter által megszólaltatott névtelen magyarok tele
vannak bizalmatlansággal a párt és a rendszer iránt, mert ,,ki
látott még olyan totalitárius rendszert, amely átadta volna a
hatalmat?,, A Le Quotidien de Paris másfél oldalas anyaga felidézte
a magyar népi demokrácia történetét 1956 vérbefojtott
forradalmáig.+++
1989. június 16., péntek 15:29
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
III/III jelentés Boros Tibor FKgP főügyészről egy oldal
SZER hallgató telefonüzenete:
"Jó napot, Szabad Európa! Grósz pártfőtitkár prágai nyilatkozatáról szeretnék említést tenni. Ahhoz már hozzászoktan, hogy Grósz úr az esetek többségében felelőtlenül, a tények nem kellő ismeretében nyilatkozik, de a prágai tárgyalása és Jakes főtitkárnak tett kijelentései olyan mértékben felháborítottak, hogy erre mindenképpen kötelességemnek érzem a reagálást. A tárgyalásokról tudósítva, kedden este, a magyar TV-Híradó mindhárom kiadásában kiemelte azt a mondatot, miszerint Grósz pártfőtitkár köszönetét fejezte ki a csehszlovák vezetésnek az általuk alkalmazott nemzetiségi politikáért. Tette mindezt annak tudatában, hogy egyre több aggasztó hír érkezik Csehszlovákiából az ottani 800 ezres magyarság hátrányos megkülönböztetéséről, jogainak lábbal tiprásáról. Vagy Grósz úr talán nem emlékszik Duray Miklós olyan szívbemarkoló jajkiáltására, vagy arra a nyílt levélre, amelyet a csehszlovákiai magyar kisebbség jogvédő bizottsága 1988. július 26-án intézett a Magyar Népköztársaság kormányához. Mellesleg akkor is egy felelőtlen Grósz-nyilatkozat volt a kiváltó ok, amelyben a nyilvánvaló nemzetiségi sérelmek felsorolása mellett felkérték a magyar vezetést, ha nem tud, vagy nem akar segíteni a magyar kisebbségnek, legalább ne ártson nekik."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|