|
|
|
|
Megkezdődtek a politikai egyeztető tárgyalások (7.rész)
|
Ez ugyanis a feltétele annak, hogy működőképes kormányzati koalíció jöjjön létre és elkerülhessük, hogy a magyarországi többpártrendszer a kicsinyes pártharcok tengerébe fulladjon. Ezért azt kell keresnünk, ami összeköt, nem pedig azt, ami elválaszt bennünket. Meggyőződésem ugyanis, hogy a most kezdődő tárgyalások kiérlelhetnek egy majdani életképes koalíciót, később politikai szövetségeket is. Ennek tartalmát még korai lenne meghatározni. Az érdekek, programok korrekt számbavétele azonban garantálhatja a politikai együttműködés eredményességét. A Magyar Szocialista Munkáspárt elindult azon az úton, hogy bürokratikus állampártból baloldali szocialista reformpárttá válik. Sürgetőnek tartja például a teljesítményelvű differenciálódást, de síkraszáll azért is, hogy a teljesítménnyel nem indokolható társadalmi különbségek mérséklődjenek. Törekszik a gazdasági hatékonyságra, de ezt össze kívánja egyeztetni a társadalmi szolidaritással. Célul tűzte, hogy a magántulajdon hasson serkentőleg a gazdasági teljesítményre, de nem mond le a hatékonyan működő közösségi tulajdon meghatározó szerepéről. Miként az osztrák szociáldemokrácia egyik legendás vezetője fogalmazta: a józan reálpolitikához is szükség van némi utopisztikus többletre, ha a társadalom támogatását meg akarjuk nyerni. Ma nem az utópiák korát éljük. De az ellenkező véglet is hiba lenne: ha történelmi értékeink feladásával csak prakticista válaszokat keresnénk korunk kérdéseire. A közeli és távolabbi múlt tapasztalatai jelzik, hogy a szocialista országok megújulási kísérletei ismételten kudarcokba fulladhatnak, tragikus összecsapásokhoz is vezethetnek. Az óvatosságot, a fontolva haladást nem szabad összetévesztenünk a konzervativizmussal. Hadd idézzem Deák Ferencet, a haza bölcsét, aki szerint ,,az óvatosság, még ha túlzott volna is, mindig figyelmet érdemel,,. Hazánkban a dinamikus stabilitás megőrzése - úgy vélem - belső, de egyúttal nemzetközi érdek. A Magyar Szocialista Munkáspárt ezért javasolja, hogy a politikai egyeztető tárgyalásokon minden résztvevő keresse a konstruktív együttműködés módozatait. Ha a múltért nem is, a jövőért közös a felelősségünk - mondotta a szándéknyilatkozat befejezéséül Grósz Károly. Ezt követően dr. Kónya Károlynak, az Ellenzéki Kerekasztal szóvívőjének adta meg a szót Szűrös Mátyás. (folyt.köv.)
1989. június 13., kedd 18:35
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
III/III jelentés Boros Tibor FKgP főügyészről egy oldal
SZER hallgató telefonüzenete:
"Jó napot, Szabad Európa! Grósz pártfőtitkár prágai nyilatkozatáról szeretnék említést tenni. Ahhoz már hozzászoktan, hogy Grósz úr az esetek többségében felelőtlenül, a tények nem kellő ismeretében nyilatkozik, de a prágai tárgyalása és Jakes főtitkárnak tett kijelentései olyan mértékben felháborítottak, hogy erre mindenképpen kötelességemnek érzem a reagálást. A tárgyalásokról tudósítva, kedden este, a magyar TV-Híradó mindhárom kiadásában kiemelte azt a mondatot, miszerint Grósz pártfőtitkár köszönetét fejezte ki a csehszlovák vezetésnek az általuk alkalmazott nemzetiségi politikáért. Tette mindezt annak tudatában, hogy egyre több aggasztó hír érkezik Csehszlovákiából az ottani 800 ezres magyarság hátrányos megkülönböztetéséről, jogainak lábbal tiprásáról. Vagy Grósz úr talán nem emlékszik Duray Miklós olyan szívbemarkoló jajkiáltására, vagy arra a nyílt levélre, amelyet a csehszlovákiai magyar kisebbség jogvédő bizottsága 1988. július 26-án intézett a Magyar Népköztársaság kormányához. Mellesleg akkor is egy felelőtlen Grósz-nyilatkozat volt a kiváltó ok, amelyben a nyilvánvaló nemzetiségi sérelmek felsorolása mellett felkérték a magyar vezetést, ha nem tud, vagy nem akar segíteni a magyar kisebbségnek, legalább ne ártson nekik."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|