|
|
|
|
Megkezdődtek a politikai egyeztető tárgyalásokk (3. rész)
|
- Mai zaklatott világunk nem bővelkedik reményt keltő eseményekben. Sokakban él szorongás, bizonytalanság a jövővel kapcsolatban. Ezért is engedjék meg, hogy a Magyar Szocialista Munkáspárt nevében bizalommal és bizakodással üdvözöljem az itt jelenlevőket. Azokat is, akik itthon és külföldön a televízió képernyője előtt lesznek tanúi az érdemi politikai tárgyalások megkezdésének. Ismert, hogy az előkészítés során lényeges véleménykülönbségek voltak a felek között. A résztvevők körét, a tárgyalandó kérdések részleteit illetően, a dolog természetéből adódóan, ma sem teljes az egyetértés. A nemzet sorsa iránt érzett felelősség azonban - és ez a döntő -, erősebbnek bizonyult az ellentéteknél. Alig néhány hónapja, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának 1989. februári ülésén arra a következtetésre jutottunk, hogy békés átmenetet kell találnunk a többpártrendszeren alapuló, a pártok versengését is feltételező képviseleti demokráciába. Ez az elhatározásunk találkozott mindazok politikai törekvéseivel, akiknek képviselői most közös asztalnál foglalnak helyet. E vállalkozás sikeréért nemcsak a magyar nép, hanem a nemzetek közössége előtt is felelősséggel tartozunk. A közvélemény ma reménykedve, de aggodalommal is tekint e kísérlet sorsára. Hazánkban 1988 májusa óta történelmi léptékű átalakulás van kibontakozóban. Fokozatosan, de gyorsuló ütemben távolodunk egy belső tartalékait kimerített, részleteiben már nem megjavítható hatalmi szerkezettől. Ezt jelzik a politikai reform már eddig megtett nagy horderejű lépései: így az állampolgári jogok, köztük a sajtó- és szólásszabadság kiszélesítése, a politikai szervezetek számának robbanásszerű növekedése, vagy az a határozott szándék,hogy reálisan szembenézzünk közelmúltunk nemegyszer fájdalmas eseményeivel. Túlzás nélkül állítható - s erről a nemzetközi közvélemény is elismerően szól -, hogy e téren többet tettünk egy év alatt, mint az azt megelőző évtizedekben. Szeretném hangsúlyozni: nem áll szándékunkban a demokratikus jogállam kiépítésének eddigi eredményeit sem eltúlozni, sem kisajátítani. Az a véleményünk, hogy a Magyar Szocialista Munkáspárt reálpolitikai felismerése mellett ebben jelentős része van az itt jelenlévő társadalmi szervezeteknek és mozgalmaknak, a most formálódó pártok konstruktív erőfeszítéseinek. (folyt.köv.)
1989. június 13., kedd 18:24
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
III/III jelentés Boros Tibor FKgP főügyészről egy oldal
SZER hallgató telefonüzenete:
"Jó napot, Szabad Európa! Grósz pártfőtitkár prágai nyilatkozatáról szeretnék említést tenni. Ahhoz már hozzászoktan, hogy Grósz úr az esetek többségében felelőtlenül, a tények nem kellő ismeretében nyilatkozik, de a prágai tárgyalása és Jakes főtitkárnak tett kijelentései olyan mértékben felháborítottak, hogy erre mindenképpen kötelességemnek érzem a reagálást. A tárgyalásokról tudósítva, kedden este, a magyar TV-Híradó mindhárom kiadásában kiemelte azt a mondatot, miszerint Grósz pártfőtitkár köszönetét fejezte ki a csehszlovák vezetésnek az általuk alkalmazott nemzetiségi politikáért. Tette mindezt annak tudatában, hogy egyre több aggasztó hír érkezik Csehszlovákiából az ottani 800 ezres magyarság hátrányos megkülönböztetéséről, jogainak lábbal tiprásáról. Vagy Grósz úr talán nem emlékszik Duray Miklós olyan szívbemarkoló jajkiáltására, vagy arra a nyílt levélre, amelyet a csehszlovákiai magyar kisebbség jogvédő bizottsága 1988. július 26-án intézett a Magyar Népköztársaság kormányához. Mellesleg akkor is egy felelőtlen Grósz-nyilatkozat volt a kiváltó ok, amelyben a nyilvánvaló nemzetiségi sérelmek felsorolása mellett felkérték a magyar vezetést, ha nem tud, vagy nem akar segíteni a magyar kisebbségnek, legalább ne ártson nekik."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|