|
|
|
|
Az MSZMP és az Ellenzéki Kerekasztal megállapodása az érdemi politikai tárgyalások megkezdéséről (4. rész) (OS)
|
A nyitó plenáris ülésre 1989. június 13-án (kedd) az Országház Vadásztermében kerül sor. A teljes ülésen az Országgyűlés elnöke elnököl. A három tárgyalófél képviselőjének azonos időtartamú felszólalási lehetőséget biztosít. A plenáris nyitó ülésen a tárgyalófelek szándéknyilatkozatot tesznek. A továbbiakban munkabizottságokat hoznak létre. b/ A megállapodásokat a napirendre tűzött témák szerint kialakított munkabizottságok készítik elő. A bizottsági munkára a plenáris ülésekre vonatkozó elvek értelemszerűen alkalmazandók. Az egyes munkabizottságok - szakértők bevonásával - albizottságokat is létrehozhatnak. c/ A jogszabályok tervezeteinek előkészítése a kormányzati szervek bevonásával történik. A politikai egyeztető tárgyalások ideje alatt sor kerülhet a tervezetek társadalmi vitájára is. A végleges dokumentumokat a plenáris ülés fogadja el. A munkabizottságok által kidolgozott javaslatok akkor terjeszthetők a teljes ülés elé, ha azokat a tárgyalófelek képviselői kézjegyükkel ellátták. A jóváhagyott okmányt a delegáció vezetői írják alá, s ezt követően gondoskodnak a nyilvánosságra hozatalról. Minden ülésről jegyzőkönyv készül, amely a tárgyalások megszakadása esetén nyilvánosságra hozható. d/ A döntéshozatal a kölcsönös érdekeltség és a konszenzus elvére épül. Ha valamely részletkérdésben véleményeltérés marad fenn és ez az érintett tárgyalófél megítélése szerint nem érinti a megállapodás lényegét, a konszenzus létrejöhet. e/ A plenáris ülések a sajtó számára nyilvánosak. A munkabizottságok azonban zárt ajtók mögött dolgoznak. Biztosítani kell, hogy a közvélemény rendszeres és érdemi tájékoztatást kapjon a tárgyalások menetéről. A tárgyalófelek időről időre közös közleményt adnak a Magyar Távirati Irodának. Különnyilatkozat kiadására csak akkor kerül sor, ha a tárgyalások megszakadnak, illetve ha nem sikerül közös nyilatkozatban megállapodni. Ez azonban nem érinti a felek azon jogát, hogy a napirenden szereplő kérdések tartalmáról nyilatkozzanak. f/ A felek szükségesnek tartják, hogy a tárgyalásokkal összefüggő kiadásokat az állami költségvetés fedezze. Ez tartalmazhatja az ügyiratkezelés, sokszorosítás, postázás, az értekezletek szervezésének költségeit, valamint a munkába bevont szakértők díjazását. Budapest 1989. június 10. (folyt. köv.)
1989. június 11., vasárnap 16:49
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
III/III jelentés Boros Tibor FKgP főügyészről egy oldal
SZER hallgató telefonüzenete:
"Jó napot, Szabad Európa! Grósz pártfőtitkár prágai nyilatkozatáról szeretnék említést tenni. Ahhoz már hozzászoktan, hogy Grósz úr az esetek többségében felelőtlenül, a tények nem kellő ismeretében nyilatkozik, de a prágai tárgyalása és Jakes főtitkárnak tett kijelentései olyan mértékben felháborítottak, hogy erre mindenképpen kötelességemnek érzem a reagálást. A tárgyalásokról tudósítva, kedden este, a magyar TV-Híradó mindhárom kiadásában kiemelte azt a mondatot, miszerint Grósz pártfőtitkár köszönetét fejezte ki a csehszlovák vezetésnek az általuk alkalmazott nemzetiségi politikáért. Tette mindezt annak tudatában, hogy egyre több aggasztó hír érkezik Csehszlovákiából az ottani 800 ezres magyarság hátrányos megkülönböztetéséről, jogainak lábbal tiprásáról. Vagy Grósz úr talán nem emlékszik Duray Miklós olyan szívbemarkoló jajkiáltására, vagy arra a nyílt levélre, amelyet a csehszlovákiai magyar kisebbség jogvédő bizottsága 1988. július 26-án intézett a Magyar Népköztársaság kormányához. Mellesleg akkor is egy felelőtlen Grósz-nyilatkozat volt a kiváltó ok, amelyben a nyilvánvaló nemzetiségi sérelmek felsorolása mellett felkérték a magyar vezetést, ha nem tud, vagy nem akar segíteni a magyar kisebbségnek, legalább ne ártson nekik."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|