|
|
|
|
Az Új Márciusi Front közgyűlése
|
München, 1989. június 10. (SZER, Világhíradó) - A budai Vigadó nagytemében mintegy 350 főnyi közönség jelenlétében június 10-én délelőtt 10 órakor nyílt meg a közgyűlés, mely az Új Márciusi Front szervezetté alakulását volt hivatott kimondani. A közgyűlés még tart, amikor ezt a tudósításomat továbbítom, de feladatát minden jel szerint be fogja tölteni és elfogadja az előterjesztett alapszabályt, majd megválasztja a vezetőséget. A láthatólag torlódó események közepette az Új Márciusi Front közgyűlése is esemény, azonban megítélésem szerint aligha olyan súlyú, hogy a fő áramlatokat erőteljesen befolyásolhatná. Annál is kevésbé, mivel a budai Vígadóban ma délelőtt szemlátomást olyan értelmiségiek voltak többségben, akik a demokráciát és az azzal járó politikai türelmet nagyra értékelik ugyan, azonban inkább a meditációt kedvelik, mintsem a politikai cselekvést. Jeles koponyák és tekintélyes nevek szép számban vonultak fel ide. Hogy csak néhányat említsek, a bevezető előadást tartó Vitányi Iván után hozzászólt Vámos Tibor akadémikus, Lázár István, a Valóság című folyóirat egyik szerkesztője, D. Szűcs Júlia, aki az új Mozgó Világot szerkeszti, Bihari Mihály politológus és számos más filozófus, történész, művész. Súlyt kívánt adni az eseménynek a rendezőség Pozsgay Imre és Szűrös Mátyás meghívásával, akik el is jöttek és felszólaltak. Valamivel később követte őket a mikrofonnál Nyers Rezső, akit nem kellett külön meghívni, lévén ő a házigazdák egyike. Mindazonáltal egy valami nem derült ki a vitából. - A lényeg. Sem politikai értelemben, sem szervezeti tekintetben. Hadd kezdjem az utóbbival A javasolt alapszabály értelmében az Új Márciusi Front a maga jellege szerint szellemi mozgalom és egyben politikai klub. (folyt.)
1989. június 10., szombat
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
- Új Márciusi Front - 1. folyt.
|
Pontosabban, politikai klubok hálózata kíván lenni és mint ilyen, viták, fórumok megrendezésével óhajtja szolgálni a helyi, a regionális és az országos konfliktusok nyilvánosságát és toleráns megoldását. Ám az sem az alapszabályból, sem a vitából nem világlott ki, miért kell ezért egy szervezetté alakulnia, amikor pedig a meglevő keretek között is megvan erre a lehetőség. Arról már nem is szólva, hogy szerte Budapesten és az országban a legkülönbözőbb szervezetek és csoportok rendeznek politikai vitákat hasonló célokkal. Ami az Új Márciusi Front működésének politikai tartalmát illeti, az alapszabály bevezető része Vitányi Iván előadásával összhangban így fogalmaz: Tevékenységét általános érvényű elvek szabják meg. Ezek a szabadelvűség, az erőszakmentesség, a demokrácia és a szociális igazságosság. Célja olyan jogállam, garanciákkal rendelkező demokratikus társadalom, amelyben a szocialista mozgalmak egyenlőség- eszménye a politikai radikalizmus szabadság-tradícióival egyesülve teremti meg a közjó és a gazdasági felzárkózás feltételeit. Nos, ez bármennyire rokonszenves, de túlságosan általános. Mi választja el például a szociáldemokráciától, vagy a Szabad Demokraták Szövetsége balszárnyától, vagy másfelől az MSZMP-ben formálódó reformkörök elgondolásaitól? Pozsgay Imre üdvözlő szavaiból nem kaptunk választ arra, miben áll a különbség az Új Márciusi Front és a Pozsgay által kezdeményezett Mozgalom a demokratikus Magyarországért céljai között. Az ugyan elhangzott, hogy a két szervezet egymásnak természetes szövetségese, ám arról senki sem szólt, hogy valami különbségnek is lennie kell, ami különállásukat indokolja. Rövid, de ezúttal velőtlen felszólalásában Bihari Mihály sem árulta ezt el. Nyers Rezső, aki elmondta, hogy a politikai élet pártokban való szerveződésével szembeni ellenszenv a politikai kultúra kezdetleges voltának a jele és hogy ezt a ellenszenvet semmiképpen nem szabad erősíteni, egyébként jobbára ugyancsak a tolerancia közhelyeit hangoztatta. +++
1989. június 10., szombat
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
III/III jelentés Boros Tibor FKgP főügyészről egy oldal
SZER hallgató telefonüzenete:
"Jó napot, Szabad Európa! Grósz pártfőtitkár prágai nyilatkozatáról szeretnék említést tenni. Ahhoz már hozzászoktan, hogy Grósz úr az esetek többségében felelőtlenül, a tények nem kellő ismeretében nyilatkozik, de a prágai tárgyalása és Jakes főtitkárnak tett kijelentései olyan mértékben felháborítottak, hogy erre mindenképpen kötelességemnek érzem a reagálást. A tárgyalásokról tudósítva, kedden este, a magyar TV-Híradó mindhárom kiadásában kiemelte azt a mondatot, miszerint Grósz pártfőtitkár köszönetét fejezte ki a csehszlovák vezetésnek az általuk alkalmazott nemzetiségi politikáért. Tette mindezt annak tudatában, hogy egyre több aggasztó hír érkezik Csehszlovákiából az ottani 800 ezres magyarság hátrányos megkülönböztetéséről, jogainak lábbal tiprásáról. Vagy Grósz úr talán nem emlékszik Duray Miklós olyan szívbemarkoló jajkiáltására, vagy arra a nyílt levélre, amelyet a csehszlovákiai magyar kisebbség jogvédő bizottsága 1988. július 26-án intézett a Magyar Népköztársaság kormányához. Mellesleg akkor is egy felelőtlen Grósz-nyilatkozat volt a kiváltó ok, amelyben a nyilvánvaló nemzetiségi sérelmek felsorolása mellett felkérték a magyar vezetést, ha nem tud, vagy nem akar segíteni a magyar kisebbségnek, legalább ne ártson nekik."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|