|
|
|
|
Nagy Imre - Novoje Vremja (1. rész)
|
Szántó András, az MTI tudósítója jelenti:
Moszkva, 1989. június 10. (szombat) - A magyarországi eseményekről, a róluk folyó vitáról, Nagy Imre pályájáról ír legújabb számában a Novoje Vremja című hetilap. Valerij Leonyidov négyoldalas cikke az első ilyen terjedelmes és elmélyült áttekintés a szovjet sajtóban a témáról.
A cikk bevezetőként megemlíti, hogy a tavalyi pártértekezlet óta milyen hatalmas változások indultak el Magyarországon, de sajnos a gazdasági helyzetben nem történt javulás. A politikai, társadalmi életben meglévő platformok jellemzésére a szerző azt írja, hogy köztük a magyar nemzeti zászló mindhárom szine megvan - a nézetek a vöröstől a zöldön át a fehérig terjednek a politikai színskálán. Mind gyakrabban találkozni a demokratikus szocializmus kifejezéssel, ahol a szóösszetétel első felén van a hangsúly. Az MSZMP párbeszédet kezd a többi párttal és csoporttal. Néhányuk programja a polgári parlamentarizmushoz való visszatérést célozza. Magának az MSZMP-nek az álláspontja is átalakulóban van. Ahhoz, hogy megnyerhesse a választást, a párton belüli helyzetet konszolidálni kell, erős program és a szocializmus valamennyi hívének összefogása alapján. Megemlíti a szerző a reformkörök megalakulását, s azt, hogy ez év őszén kongresszust tart a párt. Az ország jövőjéről folyó vita szorosan összefügg az 1945 utáni időszak, mindenekelőtt 1956 őszének értékelésével. Az akkori tragikus események még három évtized után is felkavarják a magyarok lelkét. Az események népfelkelésként történt értékelése vélemények kemény ütközését váltotta ki. - A magyar sajtóban előkelő helyet foglalnak el azok a cikkek, amelyek gondolatmenete szerint 1956 őszén Magyarországon valódi forradalom volt, a nép felkelt a sztálinizmus és a rákosizmus ellen, ellenforradalmi irányzatok nem voltak meghatározók - írja Leonyidov. - A ,,magyar megújulás,, és a ,,nemzeti kommunizmus,, lelki szülőatyjának, a független nemzeti-demokratikus út jelképének Nagy Imre volt miniszterelnököt nevezik. Ugyanakkor ezek az írások hangsúlyozzák, hogy az akkori szovjet vezetés nem igazodva el megfelelően a helyzetben és a szocializmust (annak sztálini értelmében) megmenteni akarva, a földrész biztonságáért és a kelet-európai katonai szövetségért aggódva bevetette csapatait - foglalja össze egyes magyar cikkek mondanivalóját a szerző. (folyt.)
1989. június 10., szombat 15:35
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
III/III jelentés Boros Tibor FKgP főügyészről egy oldal
SZER hallgató telefonüzenete:
"Jó napot, Szabad Európa! Grósz pártfőtitkár prágai nyilatkozatáról szeretnék említést tenni. Ahhoz már hozzászoktan, hogy Grósz úr az esetek többségében felelőtlenül, a tények nem kellő ismeretében nyilatkozik, de a prágai tárgyalása és Jakes főtitkárnak tett kijelentései olyan mértékben felháborítottak, hogy erre mindenképpen kötelességemnek érzem a reagálást. A tárgyalásokról tudósítva, kedden este, a magyar TV-Híradó mindhárom kiadásában kiemelte azt a mondatot, miszerint Grósz pártfőtitkár köszönetét fejezte ki a csehszlovák vezetésnek az általuk alkalmazott nemzetiségi politikáért. Tette mindezt annak tudatában, hogy egyre több aggasztó hír érkezik Csehszlovákiából az ottani 800 ezres magyarság hátrányos megkülönböztetéséről, jogainak lábbal tiprásáról. Vagy Grósz úr talán nem emlékszik Duray Miklós olyan szívbemarkoló jajkiáltására, vagy arra a nyílt levélre, amelyet a csehszlovákiai magyar kisebbség jogvédő bizottsága 1988. július 26-án intézett a Magyar Népköztársaság kormányához. Mellesleg akkor is egy felelőtlen Grósz-nyilatkozat volt a kiváltó ok, amelyben a nyilvánvaló nemzetiségi sérelmek felsorolása mellett felkérték a magyar vezetést, ha nem tud, vagy nem akar segíteni a magyar kisebbségnek, legalább ne ártson nekik."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|