|
|
 |
|
 |
Csúcsdiagnosztikai eszközök a betegellátás szolgálatában
|
1989. június 8., csütörtök - Sokszorosan megtérülnek a Központi Radiológiai Diagnosztika és csúcsdiagnosztikai eszközeinek beruházási költségei - tájékoztatta a sajtó képviselőit csütörtökön dr. Szlávy László professzor, az Országos Érsebészeti Intézet igazgatóhelyettese és dr. Szabó Zoltán professzor, az Ér- és Szívsebészeti Klinika igazgatója. Elmondták, hogy a diagnosztika épületébe és korszerű gépeibe mintegy 246 millió forintot invesztáltak.
A komputeres tomográf (CT) üzembehelyezése óta két és fél év
alatt 20 ezer, a mágneses magrezonancián alapuló rétegvizsgáló
készülékkel (MRI) 1988 kezdetétől 3111 beteget vizsgáltak. E
készülékekkel szüntelenül munkában vannak: segítségükkel nappal
45-60, éjszaka 8-10 beteget vizsgálnak. Egy-egy vizsgálat időtartama
- a betegség jellege szerint - 20-40 perc. Maximálisan hasznosítják
teljesítőképességüket, mégis a CT-vizsgálatra 7-8, az MRI-s
vizsgálatra 12-25 napig kell várakozni. Az akut betegeket
természetesen soron kívül vizsgálják a szakorvosok.
Budapesten az Idegsebészeti Kutató Intézetben, az
Orvostovábbképző, valamint a Semmelweis Orvostudományi Egyetemen és
a néphadsereg központi kórházában használnak számítógépes
tomográfot. Hamarosan az Országos Onkológiai, valamint a
Traumatológiai Intézetben is lesz ilyen készülék. Miskolci,
debreceni, győri, szombathelyi, szegedi és pécsi intézetekben
összesen 15 CT-készülék segíti a pontos diagnózist. Korlátlan
lehetőséget nyújtanak a betegségek korai felismerésére. Így
elősegítik a legtöbb halálozást okozó szív- és érrendszeri, valamint
a daganatos betegségek diagnosztizálását. Aránylag rövid idő alatt
is bizonyították létjogosultságukat. Hasznuk felbecsülhetetlen,
alkalmazásuk révén sok-sok ember életét mentették meg. (MTI)
1989. június 8., csütörtök 20:13
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
III/III jelentés Boros Tibor FKgP főügyészről egy oldal
SZER hallgató telefonüzenete:
"Jó napot, Szabad Európa! Grósz pártfőtitkár prágai nyilatkozatáról szeretnék említést tenni. Ahhoz már hozzászoktan, hogy Grósz úr az esetek többségében felelőtlenül, a tények nem kellő ismeretében nyilatkozik, de a prágai tárgyalása és Jakes főtitkárnak tett kijelentései olyan mértékben felháborítottak, hogy erre mindenképpen kötelességemnek érzem a reagálást. A tárgyalásokról tudósítva, kedden este, a magyar TV-Híradó mindhárom kiadásában kiemelte azt a mondatot, miszerint Grósz pártfőtitkár köszönetét fejezte ki a csehszlovák vezetésnek az általuk alkalmazott nemzetiségi politikáért. Tette mindezt annak tudatában, hogy egyre több aggasztó hír érkezik Csehszlovákiából az ottani 800 ezres magyarság hátrányos megkülönböztetéséről, jogainak lábbal tiprásáról. Vagy Grósz úr talán nem emlékszik Duray Miklós olyan szívbemarkoló jajkiáltására, vagy arra a nyílt levélre, amelyet a csehszlovákiai magyar kisebbség jogvédő bizottsága 1988. július 26-án intézett a Magyar Népköztársaság kormányához. Mellesleg akkor is egy felelőtlen Grósz-nyilatkozat volt a kiváltó ok, amelyben a nyilvánvaló nemzetiségi sérelmek felsorolása mellett felkérték a magyar vezetést, ha nem tud, vagy nem akar segíteni a magyar kisebbségnek, legalább ne ártson nekik."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|