|
|
|
|
Válaszok a hallgatóknak - 1. folyt.
|
Az iparban még rosszabb a helyzet. Ha elosztjuk hazánk teljes energiafogyasztását az ország teljes termelésével, úgy 49,5 megajoulet kapunk 1 dollárnyi termelésere. Ez a nyugat-európai vagy japán fogyasztás ötszöröse. Ebből világos, hogy nem új erőművekre van szükség, elvégre a meglévők háromnegyedét le lehetne állítani, ha iparunk és társadalmunk felzárkózna Nyugat-Európához. - Hogyan áll az árvízvédelemnek a kérdése? - A vízügyisek úgy érvelnek, hogyha megépítjük ezt a két nagy fürdőkádat, a bősi meg a nagymarosi tárolókat, úgy árvíz előtt, azokat kiüríthetjük, s így amikor olvad a hó az Alpokban, akkor lesz egy nagy biztonsági tartályunk, ami megvédi Budapestet. Most nézzük a számokat. Tegyük fel, hogy 5 ezer köbméter hólé érkezik a tárolóba másodpercenként, s abból 4 ezret engedünk tovább. Így, ha 200 millió köbméternyi a hely a fürdőkádakban, úgy az 55 óra alatt fogy el. Ezért a harmadik nap reggelén mégiscsak tovább kell engednünk a teljes 5 ezer köbméteres vízfolyást, viszont, ha ekkor történik gátszakadás, akkor a Duna 10 emelet magasból rohan majd, s 200 millió köbméterrel több vizet zúdít majd városainkra. A Magyar Tudományos Akadémia szerint: - "A terv megvalósulása veszélybe sodorhatja Győr város létét". Nem kell vízügyi szakértőnek lenni ahhoz, hogy érzékeljük a veszélyességét két ilyen óriási víztömegnek Győr és Budapest felett. Ha Visegrádtól Győrig visszaduzzasztják a Dunát úgy, hogy annak állandó vízszintje magasabb lesz, mint ahol most árvízveszély miatt félreverik a harangokat, az nem a biztonságot növeli. Végül azt is tudjuk, hogy a gátakat nemcsak az árvíz, de jégtorlódás, földrengés, vagy bombatámadás is átszakíthatja. Egyszóval a vízgát nem csökkenti, hanem növeli az árvízveszélyt. - Lipták Béla professzor véleményét hallották. +++
1989. május 3., szerda
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
III/III jelentés Boros Tibor FKgP főügyészről egy oldal
SZER hallgató telefonüzenete:
"Jó napot, Szabad Európa! Grósz pártfőtitkár prágai nyilatkozatáról szeretnék említést tenni. Ahhoz már hozzászoktan, hogy Grósz úr az esetek többségében felelőtlenül, a tények nem kellő ismeretében nyilatkozik, de a prágai tárgyalása és Jakes főtitkárnak tett kijelentései olyan mértékben felháborítottak, hogy erre mindenképpen kötelességemnek érzem a reagálást. A tárgyalásokról tudósítva, kedden este, a magyar TV-Híradó mindhárom kiadásában kiemelte azt a mondatot, miszerint Grósz pártfőtitkár köszönetét fejezte ki a csehszlovák vezetésnek az általuk alkalmazott nemzetiségi politikáért. Tette mindezt annak tudatában, hogy egyre több aggasztó hír érkezik Csehszlovákiából az ottani 800 ezres magyarság hátrányos megkülönböztetéséről, jogainak lábbal tiprásáról. Vagy Grósz úr talán nem emlékszik Duray Miklós olyan szívbemarkoló jajkiáltására, vagy arra a nyílt levélre, amelyet a csehszlovákiai magyar kisebbség jogvédő bizottsága 1988. július 26-án intézett a Magyar Népköztársaság kormányához. Mellesleg akkor is egy felelőtlen Grósz-nyilatkozat volt a kiváltó ok, amelyben a nyilvánvaló nemzetiségi sérelmek felsorolása mellett felkérték a magyar vezetést, ha nem tud, vagy nem akar segíteni a magyar kisebbségnek, legalább ne ártson nekik."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|