|
|
|
|
Király Béla - interjú (3. rész)
|
Király professzor hevesen cáfolta a nyugati szakirodalomban élő véleményeket, hogy az ország semlegességének kinyilvánítása váltotta volna ki a szovjet katonai beavatkozást. - Nagy Imre egyetlen olyan reformot sem valósított meg 1956-ban, amellyel ne foglalkozott volna már korábbi tanulmányaiban. Így 1955-ben írt arról, hogy a Duna-medenc országainak a katonai tömböktől független, semleges övezetet kellene alkotniuk. Akkor foglalkozott ezzel, amikor a Szovjetunió ismételten kinyilvánította a békés egymás mellett élés, a be nem avatkozás alapelveit - hitt ebben. Egyébként 1956-ban fordítva történt, mint ahogy sokan állítják: nem Nagy Imre bejelentése, a Varsói Szerződésből való kilépés váltotta ki a szovjet beavatkozást, hanem a semlegesség kinyilvánítása az utolsó, kétségbeesett gesztus volt arra, hogy Nagy Imre megkísérelje feltartani a beavatkozást. A Budapesten tárgyalt vezető szovjet politikusok, Mikojan és Szuszlov, október 30-ikára virradóra úgy repültek haza, hogy jóváhagyásukat adták a többpártrendszerhez és a semlegességhez - bár az utóbbit egyébként Nagy Imre nem tartotta sürgetőnek. Ugyanazon az éjjelen született azután Moszkvában a döntés a beavatkozásról. Köztudottak voltak annak előkészületei, özönlöttek be a szovjet csapatok - ezek után jelentette be Nagy Imre a kilépést a Varsói Szerződésből. A moszkvai döntés indítékaival kapcsolatban Király Béla kifejtette: a jelek szerint az SZKP Politikai Bizottságában végül többségbe kerültek a maradék sztálinisták, s nem kis szerepe volt Zsukov honvédelmi miniszter katonai megfontolásainak: mivel a Szovjetuniónak akkor még nem voltak interkontinentális rakétái, nyomós szempont volt, hogy Magyarországon maradhassanak az észak-olasz iparvidék elérésére alkalmas közepes hatótávolságú rakéták. A kínai vezetés a kezdeti támogatás után ugyancsak elutasította a magyar forradalmat és Tito jugoszláv elnököt is aggasztotta a többpártrendszer. Ő egyébként sztálinista restaurációtól is tartott, ezért javasolta, hogy - az eredeti szovjet elképzeléssel szemben - ne Münnich Ferenc, hanem Kádár János alakítsa meg az új kormányt. (folyt.)
1989. június 4., vasárnap 15:51
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
III/III jelentés Boros Tibor FKgP főügyészről egy oldal
SZER hallgató telefonüzenete:
"Jó napot, Szabad Európa! Grósz pártfőtitkár prágai nyilatkozatáról szeretnék említést tenni. Ahhoz már hozzászoktan, hogy Grósz úr az esetek többségében felelőtlenül, a tények nem kellő ismeretében nyilatkozik, de a prágai tárgyalása és Jakes főtitkárnak tett kijelentései olyan mértékben felháborítottak, hogy erre mindenképpen kötelességemnek érzem a reagálást. A tárgyalásokról tudósítva, kedden este, a magyar TV-Híradó mindhárom kiadásában kiemelte azt a mondatot, miszerint Grósz pártfőtitkár köszönetét fejezte ki a csehszlovák vezetésnek az általuk alkalmazott nemzetiségi politikáért. Tette mindezt annak tudatában, hogy egyre több aggasztó hír érkezik Csehszlovákiából az ottani 800 ezres magyarság hátrányos megkülönböztetéséről, jogainak lábbal tiprásáról. Vagy Grósz úr talán nem emlékszik Duray Miklós olyan szívbemarkoló jajkiáltására, vagy arra a nyílt levélre, amelyet a csehszlovákiai magyar kisebbség jogvédő bizottsága 1988. július 26-án intézett a Magyar Népköztársaság kormányához. Mellesleg akkor is egy felelőtlen Grósz-nyilatkozat volt a kiváltó ok, amelyben a nyilvánvaló nemzetiségi sérelmek felsorolása mellett felkérték a magyar vezetést, ha nem tud, vagy nem akar segíteni a magyar kisebbségnek, legalább ne ártson nekik."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|