|
|
|
|
Király Béla - interjú (2. rész)
|
Király Béla New Jersey állam egy városkájában lévő otthonában fogadta az MTI washingtoni tudósítóját. A kérdésre, mi indította első hazai útjára, így válaszolt: - Kéthly Annával (a népfelkelésben ugyancsak fontos szerepet játszott, szintén emigrációba kényszerült, azóta elhúnyt szociáldemokrata politikussal - a tud.megj.) mintegy fogadalmat tettünk: addig nem lépjük át a határt, amíg a nemzetnek nem lesz lehetősége kifejeznie azt a tiszteletet Nagy Imre és vértanú-társai iránt, amelyet ők kiérdemeltek. Most, hogy ez megtörténik, haza tudok menni. Úgy hiszem, mint a nemzetőrség egykori parancsnoka, beszélhetek a szabadságharcosok nevében - ha persze a ,,nyugati magyarság,, nevében nem is, amint valahol írták, hisz az emigráció annyira megosztott, hogy azt senki nem képviselheti... Magam, őszintén szólva, nem is szeretem megkülönböztetni a hazai vagy a külföldi magyart: aki átlépi az ország határát, az is választhat, hogy saját elhatározásából magyar marad - vagy pedig magyarul is beszélő amerikai válik belőle. Én és barátaim az előbbit választottuk, s úgy véljük: a magyarnak maradás elhatározása mellett arra is szükség van, hogy vállaljuk a magyarság sorsát, hogy cselekedjünk is érte. Úgy érzem, én ezt tettem az elmúlt 33 évben, az én hozzájárulásom a magyarság ügyéhez az, hogy hazánkkal kapcsolatos tudományos irodalmat írjak, szerkesszek, kiadjak - ezzel bizonyítottam, hogy magyar vagyok. - Hogyan látja e 33 év után a részvevőből lett tekintélyes történész 1956-ot - erről tudakozódtak a következő kérdések, amelyekre Király professzor elsőnek tömör választ adott: - Ugyanúgy, ahogy 1956-ban... Véleményem semmit nem változott. Úgy hiszem: az, amit elértem, hogy egy demokratikus forradalom fegyveres erőinek élére választottak, a legmagasabb, ami elérhető. Életem fénypontja volt ez azért is, mert Nagy Imre mellett dolgozhattam, akit a háború vége óta ismertem, s akit mint az elmúlt száz év egyik kiemelkedő magyar államférfiját tisztelek. Király Béla megítélése szerint a forradalom győzelme vitathatatlan: hogy azt külső hatalom megdöntötte, ezen nem változtat. Tény, hogy eltörölték a régi hatalom intézményeit, így a két fő pillért, a sztálinista pártot és titkosrendőrséget, és kialakultak az új hatalom intézményei: november elejére az ország, a gazdaság az új forradalmi, népi bizottságok, tanácsok vezetése alatt állt, megvalósult bennük, s a munkástanácsokban a közvetlen demokrácia, Budapesten többpárti kormány működött. Olyan szilárd új intézményrendszer alakult ki, amelyet semmilyen belső erő nem tudott volna megdönteni - hangoztatta. (folyt.)
1989. június 4., vasárnap 15:48
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
III/III jelentés Boros Tibor FKgP főügyészről egy oldal
SZER hallgató telefonüzenete:
"Jó napot, Szabad Európa! Grósz pártfőtitkár prágai nyilatkozatáról szeretnék említést tenni. Ahhoz már hozzászoktan, hogy Grósz úr az esetek többségében felelőtlenül, a tények nem kellő ismeretében nyilatkozik, de a prágai tárgyalása és Jakes főtitkárnak tett kijelentései olyan mértékben felháborítottak, hogy erre mindenképpen kötelességemnek érzem a reagálást. A tárgyalásokról tudósítva, kedden este, a magyar TV-Híradó mindhárom kiadásában kiemelte azt a mondatot, miszerint Grósz pártfőtitkár köszönetét fejezte ki a csehszlovák vezetésnek az általuk alkalmazott nemzetiségi politikáért. Tette mindezt annak tudatában, hogy egyre több aggasztó hír érkezik Csehszlovákiából az ottani 800 ezres magyarság hátrányos megkülönböztetéséről, jogainak lábbal tiprásáról. Vagy Grósz úr talán nem emlékszik Duray Miklós olyan szívbemarkoló jajkiáltására, vagy arra a nyílt levélre, amelyet a csehszlovákiai magyar kisebbség jogvédő bizottsága 1988. július 26-án intézett a Magyar Népköztársaság kormányához. Mellesleg akkor is egy felelőtlen Grósz-nyilatkozat volt a kiváltó ok, amelyben a nyilvánvaló nemzetiségi sérelmek felsorolása mellett felkérték a magyar vezetést, ha nem tud, vagy nem akar segíteni a magyar kisebbségnek, legalább ne ártson nekik."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|