|
|
|
|
Országgyűlés - második nap (30. rész)
|
Tóth János (Budapest, 37. vk.), a MTESZ főtitkára hozzászólásában ---------- a törvényjavaslatnak azzal a részével foglalkozott, amely a gazdaságok tulajdonába kívánja adni az erdőket, s lehetővé tenné az erdők szabad adás-vételét. Véleménye szerint ezeket a javaslatokat szakmai körökben jelentős ellenérzéssel fogadták. Mindkét paragrafus módosítására tett indítványt. Nem mindegy ugyanis, hogy állami vagy magánkézben vannak az erdők. Ha ugyanis csak a rövid távú jövedelmezőségi szempontok érvényesülnek, akkor ez rablógazdálkodáshoz, az erdők tönkretételéhez vezet. Éppen ezért javasolta, hogy ne kerüljenek az erdők a gazdálkodó szervezetek tulajdonába, s így azok szabad adás-vételére se kerülhessen sor. Kifogásolta azt is, hogy a törvényjavaslat előkészítése során nem került sor széles körű szakmai vitára. Éppen ezért szerinte szükség lenne arra, hogy a jövőben a képviselők elé kerülő minden törvényjavaslat tartalmazzon egy mellékletet, amely tömören minden ellenvéleményt ismertetne. Ez nagyban segítené a képviselőket abban, hogy kialakíthassák önálló véleményüket. Vass Józsefné (Békés m., 15. vk.), a sarkadi Lenin MGTSZ ------------- főkönyvelő-helyettese kétperces hozzászólásban kívánta kiegészíteni írásban benyújtott indítványát. Utalt arra, hogy a vadászati törvény megalkotását 12 éve szorgalmazzák. Hangoztatta: korrekt módon, kölcsönös megbékéléssel kell a törvényt kialakítani. Véleménye szerint december 31-ig el lehetne készíteni a törvényjavaslatot. Tornai Endre ugyancsak két percre kért szót, immár másodszor a -------------- szerdai vitában. Hangsúlyozta: indokolt, hogy a vadászati területeknek egy gazdája legyen, mégpedig a mezőgazdasági üzemek. Mivel többen nem jelentkeztek hozzászólásra Szűrös Mátyás javasolta az általános vita lezárását, majd szavazásra tette fel: bocsássák-e részletes vitára a három törvényjavaslatot. A mezőgazdasági szövetkezetekről, valamint a földről szóló törvény módosítása kapcsán a képviselők nagy többsége arra voksolt, hogy legyen részletes vita, az erdőkről és a vadgazdálkodásról szóló törvényjavaslat részletes vitáját azonban 175-en elutasították (87-en szavaztak mellette, 29-en pedig tartózkodtak), így az Országgyűlés úgy határozott, hogy e törvényjavaslat felett most nem nyitnak részletes vitát. (folyt.köv.)
1989. május 31., szerda 18:01
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
III/III jelentés Boros Tibor FKgP főügyészről egy oldal
SZER hallgató telefonüzenete:
"Jó napot, Szabad Európa! Grósz pártfőtitkár prágai nyilatkozatáról szeretnék említést tenni. Ahhoz már hozzászoktan, hogy Grósz úr az esetek többségében felelőtlenül, a tények nem kellő ismeretében nyilatkozik, de a prágai tárgyalása és Jakes főtitkárnak tett kijelentései olyan mértékben felháborítottak, hogy erre mindenképpen kötelességemnek érzem a reagálást. A tárgyalásokról tudósítva, kedden este, a magyar TV-Híradó mindhárom kiadásában kiemelte azt a mondatot, miszerint Grósz pártfőtitkár köszönetét fejezte ki a csehszlovák vezetésnek az általuk alkalmazott nemzetiségi politikáért. Tette mindezt annak tudatában, hogy egyre több aggasztó hír érkezik Csehszlovákiából az ottani 800 ezres magyarság hátrányos megkülönböztetéséről, jogainak lábbal tiprásáról. Vagy Grósz úr talán nem emlékszik Duray Miklós olyan szívbemarkoló jajkiáltására, vagy arra a nyílt levélre, amelyet a csehszlovákiai magyar kisebbség jogvédő bizottsága 1988. július 26-án intézett a Magyar Népköztársaság kormányához. Mellesleg akkor is egy felelőtlen Grósz-nyilatkozat volt a kiváltó ok, amelyben a nyilvánvaló nemzetiségi sérelmek felsorolása mellett felkérték a magyar vezetést, ha nem tud, vagy nem akar segíteni a magyar kisebbségnek, legalább ne ártson nekik."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|