|
|
|
|
Országgyűlés - második nap (24. rész)
|
Tanaszi János (Hajdú-Bihar m., 17. vk.), a pocsaji Új Élet ------------- Termelőszövetkezet csoportvezetője kiemelte: a földtörvény módosítása nagyban befolyásolja több mint 2900 település, valamint az ország lakossága 42 százalékának sorsát, jövőjét. Fontosnak tartotta azt is, hogy a falut és a mezőgazdasági üzemeket egységes egésznek tekintsék, mert helyzetükről csak így lehet hű képet alkotni. E mellett azt sem szabad szem elől téveszteni - mondotta -, hogy a falvak és a mezőgazdasági üzemek között kölcsönösségi viszony van. A tsz-ek, állami gazdaságok anyagi segítsége nélkül ugyanis nagyon kevés pénz jutna e települések fejlesztésére. A gazdaságok továbblépése ugyanakkor megfelelő számú és felkészültségű szakember nélkül elképzelhetetlen - fejtegette a képviselő. A mezőgazdasági nagyüzemek sokszor emlegetett alacsony hatékonysága miatti bírálat jogosságát nem vitatta. Megemlítette viszont, hogy a hazai tsz-ek háromszor, négyszer annyi árat fizetnek egy modern kombájnért, mint egy osztrák gazdálkodó. Érthetetlennek s ugyanakkor a jelenlegi magyar árrendszerre jellemzőnek tartotta, hogy a kilónként 3 forint 60 fillérért felvásárolt búzából 26 forintos péksütemény lesz... Szükségesnek vélte, hogy a kormány ismerje el a jelentősen eltérő minőségű hazai termőföldek kezelési költségeit. Viola Károly (Pest m., 14. vk.) honvédségi műszaki előadó ------------ több módosító javaslatot is megfogalmazott. Véleménye szerint ha a termelőszövetkezet megszűnik, s a tagok a föld kiadására nem tartanak igényt, akkor a földet ne a megváltási ár ötszöröséért, hanem a mindenkori forgalmi értéken lehessen eladni. Fontos, hogy ez esetben is érvényesüljenek a piaci viszonyok. Nem értett egyet azzal a törvényjavaslatban megfogalmazott előírással sem, amely a termelőszövetkezet kezelői jogát tulajdonjoggá alakítja át. A nehéz pénzügyi helyzetben lévő termelőszövetkezetek így szinte ingyen jutnak földhöz, amelyet aztán jelentős összegekért értékesíthetnek. Ez semmiképpen sem indokolt. Végül pedig azt javasolta, hogy az idős, rokkant, munkaképtelen tagok természetbeni juttatásának pénzben megváltására is legyen mód. A képviselő szerint szakmai körökben a mezőgazdasági földterület megváltásának javasolt módja, mértéke váltja ki a legnagyobb vitát. Megalázó és felháborító az a pár száz forint, amely a komoly munkával megszerzett földterület megváltásáért jelenleg jár. Ezt az előírást úgy kell megváltoztatni, hogy érvényesüljenek a piaci viszonyok - szögezte le, kérve, hogy az új földtörvény rendezze majd korrekt és megnyugató módon ezt a kérdést. (folyt.köv.)
1989. május 31., szerda 17:08
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
III/III jelentés Boros Tibor FKgP főügyészről egy oldal
SZER hallgató telefonüzenete:
"Jó napot, Szabad Európa! Grósz pártfőtitkár prágai nyilatkozatáról szeretnék említést tenni. Ahhoz már hozzászoktan, hogy Grósz úr az esetek többségében felelőtlenül, a tények nem kellő ismeretében nyilatkozik, de a prágai tárgyalása és Jakes főtitkárnak tett kijelentései olyan mértékben felháborítottak, hogy erre mindenképpen kötelességemnek érzem a reagálást. A tárgyalásokról tudósítva, kedden este, a magyar TV-Híradó mindhárom kiadásában kiemelte azt a mondatot, miszerint Grósz pártfőtitkár köszönetét fejezte ki a csehszlovák vezetésnek az általuk alkalmazott nemzetiségi politikáért. Tette mindezt annak tudatában, hogy egyre több aggasztó hír érkezik Csehszlovákiából az ottani 800 ezres magyarság hátrányos megkülönböztetéséről, jogainak lábbal tiprásáról. Vagy Grósz úr talán nem emlékszik Duray Miklós olyan szívbemarkoló jajkiáltására, vagy arra a nyílt levélre, amelyet a csehszlovákiai magyar kisebbség jogvédő bizottsága 1988. július 26-án intézett a Magyar Népköztársaság kormányához. Mellesleg akkor is egy felelőtlen Grósz-nyilatkozat volt a kiváltó ok, amelyben a nyilvánvaló nemzetiségi sérelmek felsorolása mellett felkérték a magyar vezetést, ha nem tud, vagy nem akar segíteni a magyar kisebbségnek, legalább ne ártson nekik."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|