|
|
 |
|
 |
Tüntetés Nyiregyházán
|
Tüntetés Nyíregyházán SZER
--------------------- München, 1989. május 29.
Magyar híradó
1956 óta először volt tüntetés Nyíregyházán a pártház előtt. A
független mozgalmak szervezték, tiltakozásul az áremelések ellen, az
életszínvonal csökkenése és Szabolcs-Szatmár megye fejlesztésének
elmaradása miatt.
Krassó György foglalja össze a nyíregyházi tüntetés közvetlen és
közvetett okait és hátterét:
Szombaton reggel fél tízkor a Jókai téren még csak 300-an
gyűltek össze, számuk azonban egyre duzzadt, a megyei tanács előtt
már 500-an, a városi tanács előtt 1200-an, a pártszékháznál pedig
már 1500-an tüntettek.
Szabolcs-Szatmár Magyarország legszegényebb megyéje, és az
RO-1/89 számú titkosított KSH-jelentésből kitűnik, hogy helyzete
egyre romlik. A 600 ezer lakos negyedrészének jövedelme még a
létminimumot sem fedezi. Tavaly 6500 munkahely szűnt meg, de csak
338-an kaptak elhelyezkedési segélyt.
A megyei vezetés semmit sem tesz a felzárkózás érdekében, amint
azt még az 5/89. és 7/89. számú, belső használatra készített megyei
MSZMP-jelentés is megállapítja. És amikor Németh Miklós
miniszterelnök Nagykállót, Grósz Károly pártfőtitkár pedig Záhonyt
nemrégiben várossá avatta, még csak azt sem tartották szükségesnek,
hogy tárgyaljanak a megyei vezetőkkel a provincia mostoha
helyzetéről.
A megye lakosságában már csak a szovjet határ közelsége miatt is
nagy a félelem. 1956 után ezreket hurcoltak el börtönbe,
internálótáborokba. Domosovszki Andrást és Szilágyi Lászlót pedig -
miután a debreceni katonai bíróság halálra ítélte őket - példa
statuálás céljából Nyíregyházán végezték ki, ahol most a temető
28-as parcellájában nyugszanak. (folyt.)
1989. május 29., hétfő
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
III/III jelentés Boros Tibor FKgP főügyészről egy oldal
SZER hallgató telefonüzenete:
"Jó napot, Szabad Európa! Grósz pártfőtitkár prágai nyilatkozatáról szeretnék említést tenni. Ahhoz már hozzászoktan, hogy Grósz úr az esetek többségében felelőtlenül, a tények nem kellő ismeretében nyilatkozik, de a prágai tárgyalása és Jakes főtitkárnak tett kijelentései olyan mértékben felháborítottak, hogy erre mindenképpen kötelességemnek érzem a reagálást. A tárgyalásokról tudósítva, kedden este, a magyar TV-Híradó mindhárom kiadásában kiemelte azt a mondatot, miszerint Grósz pártfőtitkár köszönetét fejezte ki a csehszlovák vezetésnek az általuk alkalmazott nemzetiségi politikáért. Tette mindezt annak tudatában, hogy egyre több aggasztó hír érkezik Csehszlovákiából az ottani 800 ezres magyarság hátrányos megkülönböztetéséről, jogainak lábbal tiprásáról. Vagy Grósz úr talán nem emlékszik Duray Miklós olyan szívbemarkoló jajkiáltására, vagy arra a nyílt levélre, amelyet a csehszlovákiai magyar kisebbség jogvédő bizottsága 1988. július 26-án intézett a Magyar Népköztársaság kormányához. Mellesleg akkor is egy felelőtlen Grósz-nyilatkozat volt a kiváltó ok, amelyben a nyilvánvaló nemzetiségi sérelmek felsorolása mellett felkérték a magyar vezetést, ha nem tud, vagy nem akar segíteni a magyar kisebbségnek, legalább ne ártson nekik."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|