|
|
|
|
Interjú Habsburg Ottóval
|
Interjú Habsburg Ottóval BBC ------------------------ London, 1989. május 27. Panoráma Az Európai Parlament strassbourgi ülésén Dr. Habsburg Ottó azok közé a képviselők közé tartozott, akik leginkább magukra vonták a tudósítók figyelmét. Beszédében nagy hangsúlyt helyezett az emberi jogok tiszteletben tartására. Karl Lawrencic, szlovén származású brit újságíró interjút készített Dr. Habsburg Ottóval a BBC magyar osztálya számára. Mindenekelőtt azt kérdezte tőle, hogy minek köszönheti hirtelen megnövekedett magyarországi népszerűségét? Dr. Habsburg Ottó: Ez érthető, mert elvégre mindig voltak sok kapcsolataim Magyarországgal, és azonkívül mint európai képviselő itt képviselem a magyar érdekeket, én vagyok az egyedüli európai képviselő, aki magyarul beszél, aki már kezdettől fogva időről-időre egy pár magyar szót ejtett az európai parlamentben. Már csak azért is, hogy mutassa, hogy Magyarországnak itt van a helye és azonkívül Magyarország már Szent István óta egy nyugati ország volt, és ennek folytán egész természetes, hogy mihelyst helyre áll egy bizonyos mértékben a szabadság Magyarországon, mindinkább Nyugat felé orientálódna. - Az ön legtöbb magyar híve azoknak a parasztoknak és munkásoknak a leszármazottja, akik a monarchia idején a legkevesebb privilégiummal rendelkeztek. Gondolja, hogy ezek a magyarok valóban visszasírják a régi időket? E tekintetben hogyan lehet összeegyeztetni a múltat a jövővel? (folyt.)
1989. május 27., szombat
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Interjú Habsburg Ottóval - 1. folyt.
|
Habsburg Ottó: - Mindenesetre nem szabad elfelejteni, hogy sok évtized múlt el, amióta Ausztria-Magyarország létezett. Úgy, hogy ma egészen más feltételek alatt dolgozunk mint akkor működtek az emberek. Nem szabad elfelejteni például, hogy a társadalmi kérdések egészen máshogyan mutatkoznak ma, mint ahogy voltak a múltban. Szóval a múltból nem lehet csak politikai nagyvonalakban a mára következtetni. Úgyhogy én úgy érzem, hogy itt ez egészen érhető. Ezek az emberek tudják, hogy volt alkalmam, és tovább is adjon Isten, alkalmam lesz az ő érdekükben is működni. Eddig úgy érzem, hogy Magyarország érdeke és az európai érdekek teljesen összeesnek. - Sok magyar az ön személyében látja azt a reményt, hogy Magyarország visszanyeri a korábban a szlávok és mások javára elvesztett területeit. Nem áll-e fenn annak a veszélye, hogy ha ön túlságosan népszerű Magyarországon, akkor másutt viszont veszít népszerűségéből? Például a szlávokok vagy a románok körében. A nemzetiségi kérdés a monarchia idején is problémákkal terhes volt, erről miként vélekedik? Habsubrg Ottó: - Először is egyet szeretnék mondani. Én nem vagyok románellenes, főleg akkor sem, amikor a németek és magyarok érdekében itt felemelem a szót. Márcsak azért is, mert a románokat is elnyomja a Ceausescu-rendszer. Ez egy rendszer, amely mindenki ellen van, és ennek folytán nekünk mindenáron kell védekeznünk őellenük. Azonkívül, ami a kapcsolatokat illeti, hát én minden nemzet felé keresem a kapcsolatokat, hogy Magyarország felé ma élénkebben, az már arra vezethető vissza, hogy Magyarországon nagyobb a szabadság, Magyarországon nagyobb a demokrácia és azonkívül, hogy én már nagyon régen voltam kapcsolatban a magyarokkal, és hogy egészen természetesen a magyarok mellé kiállok. (folyt.)
1989. május 27., szombat
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Interjú Habsburg Ottóval - 2. folyt.
|
- Mit tehet az Európai Közösség e pillanatban Magyarország érdekében? És ön személy szerint milyen szerepet játszhat? Habsburg Ottó: - Az én szerepem egészen szimpla. Én mindent, ami lehet meg fogok tenni, hogy anyagi segítséget adjanak Magyarország rendelkezésére, nekünk mindenkit buzdítani kell, aki demokrácia felé átrendezi a politikai rendszerét, azonkívül mindent meg kell tennünk, hogy támogassuk azokat, akik az emberi jogokat elismerik, és akik a nemzetiséget is elismerik, egyet nem szabad elfelejtenünk ez az, hogy ma a kisebbségi jogok jobban vannak védve Magyarországon, mint bármilyen más közép-európai államban Ausztria kivételével. Úgyhogy itt márcsak azért is érdekünk, hogy minden esetben támogassuk Magyarországot úgy ahogy van, hogy tovább menjen az a mozdulat a demokrácia irányába. +++
1989. május 27., szombat
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
III/III jelentés Boros Tibor FKgP főügyészről egy oldal
SZER hallgató telefonüzenete:
"Jó napot, Szabad Európa! Grósz pártfőtitkár prágai nyilatkozatáról szeretnék említést tenni. Ahhoz már hozzászoktan, hogy Grósz úr az esetek többségében felelőtlenül, a tények nem kellő ismeretében nyilatkozik, de a prágai tárgyalása és Jakes főtitkárnak tett kijelentései olyan mértékben felháborítottak, hogy erre mindenképpen kötelességemnek érzem a reagálást. A tárgyalásokról tudósítva, kedden este, a magyar TV-Híradó mindhárom kiadásában kiemelte azt a mondatot, miszerint Grósz pártfőtitkár köszönetét fejezte ki a csehszlovák vezetésnek az általuk alkalmazott nemzetiségi politikáért. Tette mindezt annak tudatában, hogy egyre több aggasztó hír érkezik Csehszlovákiából az ottani 800 ezres magyarság hátrányos megkülönböztetéséről, jogainak lábbal tiprásáról. Vagy Grósz úr talán nem emlékszik Duray Miklós olyan szívbemarkoló jajkiáltására, vagy arra a nyílt levélre, amelyet a csehszlovákiai magyar kisebbség jogvédő bizottsága 1988. július 26-án intézett a Magyar Népköztársaság kormányához. Mellesleg akkor is egy felelőtlen Grósz-nyilatkozat volt a kiváltó ok, amelyben a nyilvánvaló nemzetiségi sérelmek felsorolása mellett felkérték a magyar vezetést, ha nem tud, vagy nem akar segíteni a magyar kisebbségnek, legalább ne ártson nekik."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|