|
|
|
|
Grósz Károly látogatása MMG Automatika Művekben (1. rész)
|
1989. május 25., csütörtök - Grósz Károly, a Magyar Szocialista Munkáspárt főtitkára csütörtökön az MMG Automatika Művekbe látogatott. A vendéget Jassó Mihály, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Budapesti Pártbizottság első titkára, Barabás Béla, az MSZMP III. kerületi bizottságának első titkára és a gyár vezetői fogadták.
Grósz Károly ezután Bodor István vezérigazgató és Pálfi János pártbizottsági titkár kalauzolásával megtekintette a központi gyáregységet. A vezérigazgató a gyár tevékenységét ismertetve szólt arról, hogy az idén a vállalat önálló külkereskedelmi jogot kapott: ez évre 4,1-4,2 milliárd forintos árbevételt tervez. Az MMG Automatika Művek az első negyedévben 100 millió forintos tőkés exportot bonyolított le. Szólt arról is, hogy már épül egy új, 6 ezer négyzetméter alapterületü üzemcsarnok, amelyet a jövő év őszén adnak át. A gyár megtekintése után az MSZMP főtitkára időszerű politikai kérdésekről kötetlen eszmecserét folytatott a gyári és a más kerületekből érkezett, munkásokat tömörítő pártalapszervezetek képviselőivel. A főtitkár kikérte a résztvevők véleményét a pártértekezlet óta eltelt időszak eseményeiről. A megbeszélésen szó volt az ország gondjairól, a párt helyzetéről, feladatairól és szándékairól. Grósz Károly hangoztatta: a politikai intézményeknél új modellt kívánunk létrehozni, ehhez azonban nincs kész recept. Annyi bizonyos, hogy a megoldásnak sajátosan magyarnak kell lennie. Olyan modellre van szükség, amely messzemenően tekintetbe veszi a nemzeti értékeket, s nem hagyja figyelmen kívül a realitásokat sem. Az új modellt nekünk kell kikínlódni, ám gyakran lehet tapasztalni, hogy ebben nincs kellő türelem, egyetértés. A főtitkár arra a kérdésre válaszolva, hogy lassan, vagy gyorsan haladjunk, kifejtette: a megfontolt haladás híve, véleménye szerint a politika kiüresedik, ha a gyors tempó miatt elhanyagoljuk a gazdaságot. Rámutatott arra is, hogy az emberek többsége nem képes követni a túlságosan gyors haladással járó változásokat. A reform összetett folyamat, abba egyaránt beleértendő a politikai, a gazdasági és az ideológiai szféra is. Ezeknek egymástól nem szabad túlságosan eltávolodniok. A reform céljaként a szocializmust jelölte meg, olyan szocializmusét, amely a magyarság és a nemzet érdekeit messzemenően szolgálja. Az elmúlt egy esztendőt értékelve a főtitkár szerint az események a fő irányt illetően úgy alakultak, ahogy azt elképzelte, illetve támogatta. (folyt.köv.)
1989. május 25., csütörtök 18:24
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
III/III jelentés Boros Tibor FKgP főügyészről egy oldal
SZER hallgató telefonüzenete:
"Jó napot, Szabad Európa! Grósz pártfőtitkár prágai nyilatkozatáról szeretnék említést tenni. Ahhoz már hozzászoktan, hogy Grósz úr az esetek többségében felelőtlenül, a tények nem kellő ismeretében nyilatkozik, de a prágai tárgyalása és Jakes főtitkárnak tett kijelentései olyan mértékben felháborítottak, hogy erre mindenképpen kötelességemnek érzem a reagálást. A tárgyalásokról tudósítva, kedden este, a magyar TV-Híradó mindhárom kiadásában kiemelte azt a mondatot, miszerint Grósz pártfőtitkár köszönetét fejezte ki a csehszlovák vezetésnek az általuk alkalmazott nemzetiségi politikáért. Tette mindezt annak tudatában, hogy egyre több aggasztó hír érkezik Csehszlovákiából az ottani 800 ezres magyarság hátrányos megkülönböztetéséről, jogainak lábbal tiprásáról. Vagy Grósz úr talán nem emlékszik Duray Miklós olyan szívbemarkoló jajkiáltására, vagy arra a nyílt levélre, amelyet a csehszlovákiai magyar kisebbség jogvédő bizottsága 1988. július 26-án intézett a Magyar Népköztársaság kormányához. Mellesleg akkor is egy felelőtlen Grósz-nyilatkozat volt a kiváltó ok, amelyben a nyilvánvaló nemzetiségi sérelmek felsorolása mellett felkérték a magyar vezetést, ha nem tud, vagy nem akar segíteni a magyar kisebbségnek, legalább ne ártson nekik."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|