|
|
|
|
Befejeződött az MSZMP reformkörök országos tanácskozása (3.rész)
|
Egyetértett azokkal a véleményekkel, hogy az állami szocializmust, amelyben az állam irányította, vagy legalábbis akarta irányítani a társadalmat, fel kell váltani egy más típusú szocializmussal, amelyben helye van a piaci gazdálkodásnak, az emberek valóságos nézetei kifejtésének, a képviseleti alapon nyugvó többpártrendszernek, az önkormányzati szabad tevékenységnek. A szocialista értékek meghatározó szerepe mellett helyet kell kapniuk az olyan a polgári értékeknek is, mint az egyén, az állampolgár szabadsága. A továbbiakban arról szólt, hogy az 1948-ban megkezdett modernizáció olyan útnak bizonyult, amelynek ma már nincs folytatása. Nem lehet lemondani a megtett út értékeléséről, az eddigi modernizációs folyamat bevált, illetve csak ideiglenesen hasznosnak bizonyult elemeinek szétválasztásáról. - El kell ismerni, hogy súlyos politikai hibák és gazdasági úttévesztés történt Magyarországon - folytatta az államminiszter. - Az MSZMP már 1956-ban elhatározta, hogy megszabadul hibás társadalomfelfogásától, de ez csak részben sikerült. Ebből tanulni kell, amihez a reformkörök éles kritikája hozzásegítheti a mozgalmat, a pártot. Nem szabad magunkat azzal áltatni, hogy már mindent tudunk az igazságról, s most már csak meg kell azt valósítani, félre küldeni az útból, aki nemet mondani, kritizálni mer. Bizonyos dolgokban, s főleg a hogyanban még mindig keresni kell az utat - állította. Az államminiszter szerint jogos a reformköröknek az a véleménye, hogy az MSZMP-nek átfogóan és tárgyilagosan újra elemeznie kell az 1956-os nemzeti tragédiát. Véleménye szerint ahhoz, hogy a jövő lehetőségeit kutatni tudjuk, s vitázzunk a feltételekről, el kell jutni 1956 politikai tanulságainak következetes levonásáig, hogy aztán előrenézve, a nemzeti megbékélés jegyében lehessen meghaladni ezt a tragédiát. A nagygyűlés résztvevői nagy tapssal fogadták az államminiszternek azt a kijelentését, miszerint: mindannyiunk érdeke, hogy tisztán lássunk Nagy Imre és társai ügyében, s ha jogsértés történt - mint amire véleménye szerint alapos a gyanú -, akkor azt helyrehozzuk. Nyers Rezső az ország helyzetét egy viharos tengeren veszteglő hajóéhoz hasonlította. Szerinte ahhoz, hogy ebből a viharból kikerüljünk, világos hajózási tervre, felelős és magabiztos kormányosokra, a tisztek és a legénység közötti bizalomra és együttműködésre van szükség. (folyt.köv.)
1989. május 21., vasárnap 15:46
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
III/III jelentés Boros Tibor FKgP főügyészről egy oldal
SZER hallgató telefonüzenete:
"Jó napot, Szabad Európa! Grósz pártfőtitkár prágai nyilatkozatáról szeretnék említést tenni. Ahhoz már hozzászoktan, hogy Grósz úr az esetek többségében felelőtlenül, a tények nem kellő ismeretében nyilatkozik, de a prágai tárgyalása és Jakes főtitkárnak tett kijelentései olyan mértékben felháborítottak, hogy erre mindenképpen kötelességemnek érzem a reagálást. A tárgyalásokról tudósítva, kedden este, a magyar TV-Híradó mindhárom kiadásában kiemelte azt a mondatot, miszerint Grósz pártfőtitkár köszönetét fejezte ki a csehszlovák vezetésnek az általuk alkalmazott nemzetiségi politikáért. Tette mindezt annak tudatában, hogy egyre több aggasztó hír érkezik Csehszlovákiából az ottani 800 ezres magyarság hátrányos megkülönböztetéséről, jogainak lábbal tiprásáról. Vagy Grósz úr talán nem emlékszik Duray Miklós olyan szívbemarkoló jajkiáltására, vagy arra a nyílt levélre, amelyet a csehszlovákiai magyar kisebbség jogvédő bizottsága 1988. július 26-án intézett a Magyar Népköztársaság kormányához. Mellesleg akkor is egy felelőtlen Grósz-nyilatkozat volt a kiváltó ok, amelyben a nyilvánvaló nemzetiségi sérelmek felsorolása mellett felkérték a magyar vezetést, ha nem tud, vagy nem akar segíteni a magyar kisebbségnek, legalább ne ártson nekik."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|