|
|
|
|
MSZMP reformkörök első országos tanácskozása Szegeden (8. rész)
|
x x x A késő esti órákban még javában tartott a tanácskozás, amikor Pozsgay Imre és Vastagh Pál nemzetközi sajtótájékoztatót tartott. A külföldi újságírók nehezen akarták visszaengedni a tanácskozásra az államminisztert, kérdések sokaságát tették fel a párt és a reformkörök jövőjével, valamint az 1956-os események megítélésével kapcsolatban. A legtöbben aziránt érdeklődtek, hogy egyetért-e Pozsgay Imre egy novemberi rendkívüli pártkongresszussal, a választások idei megtartásával. Az államminiszter ezzel kapcsolatban hangsúlyozta: maga még csak most mérlegeli a különbséget egy esetleges pártkonferencia és egy előrehozott kongresszus között, de nem hagyható figyelmen kívül az a tény, hogy a párttagság, s most már a hivatalos pártszervek jelentős része pártkongresszust követel. Ez a kérdés valószínűleg a KB jövő heti ülésén is szóba kerül. Az államminiszter szerint az MSZMP egyoldalúan nem mondhatja ki a választások kiírását, s nem fűződik érdeke ahhoz sem, hogy még ki nem fejlett gyenge partnerpártokkal vagy ellenfelekkel induljon a következő választásokon. Ez ugyanis - véleménye szerint - nem oldana meg semmit, tovább folytatódna a legitimációs válság. Mint mondotta, ő személy szerint az MSZMP-t a jövőben nemcsak a tárgyalásokra alkalmas pártként, hanem győzelemre is képes pártként képzeli el. A jelenlegi állapotában azonban ez a párt nem nyerné meg a választásokat. A pártnak ki kell dolgoznia a választásokra a programját, s azt a nyilvánosság előtt hiteles politikusokkal és nem párthivatalnokokkal kell képviselnie. Visszatérve a kérdés első felére ezzel kapcsolatban megjegyezte: egy választásokra készülő párt számára a lehetséges leghitelesebb döntéseket kell hozni a párt legmagasabb fórumán, tehát a kongresszuson, ahol programját is el kell fogadni. Ha a reformkörök most csak pártkonferenciát tartaná- nak, akkor erre még a régi szervezeti elvek, normák szerint kerülne sor, s az nem szolgálna mást, mint a jelenlegi, a párttagság számára elfogadhatatlan vezető réteg átmentését a következő korszakra. A reformkörök jövőjéről, egy esetleges pártszakadásról szólva kiemelte: nem feltétlenül a reformereknek kell elhagyniuk a pártot, más megoldás is elképzelhető, például az, hogy azok vonulnak ki, akik nem értenek egyet egy megújuló párt programjával. Az 1956-os eseményekkel, s a tanácskozás egyik szekciójának követelésével kapcsolatban, miszerint Nagy Imrét még temetése előtt rehabilitálják politikailag, az államminiszter kifejtette: megérti a reformerek e követelését, de az nem lenne jó dolog, ha a párt egy részének hibái miatt a felelősségbe belerántanák a pártnak azt a részét is amelyet nem terhel felelősség az 1956 után történtekért. (folyt.köv.)
1989. május 20., szombat 22:46
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
III/III jelentés Boros Tibor FKgP főügyészről egy oldal
SZER hallgató telefonüzenete:
"Jó napot, Szabad Európa! Grósz pártfőtitkár prágai nyilatkozatáról szeretnék említést tenni. Ahhoz már hozzászoktan, hogy Grósz úr az esetek többségében felelőtlenül, a tények nem kellő ismeretében nyilatkozik, de a prágai tárgyalása és Jakes főtitkárnak tett kijelentései olyan mértékben felháborítottak, hogy erre mindenképpen kötelességemnek érzem a reagálást. A tárgyalásokról tudósítva, kedden este, a magyar TV-Híradó mindhárom kiadásában kiemelte azt a mondatot, miszerint Grósz pártfőtitkár köszönetét fejezte ki a csehszlovák vezetésnek az általuk alkalmazott nemzetiségi politikáért. Tette mindezt annak tudatában, hogy egyre több aggasztó hír érkezik Csehszlovákiából az ottani 800 ezres magyarság hátrányos megkülönböztetéséről, jogainak lábbal tiprásáról. Vagy Grósz úr talán nem emlékszik Duray Miklós olyan szívbemarkoló jajkiáltására, vagy arra a nyílt levélre, amelyet a csehszlovákiai magyar kisebbség jogvédő bizottsága 1988. július 26-án intézett a Magyar Népköztársaság kormányához. Mellesleg akkor is egy felelőtlen Grósz-nyilatkozat volt a kiváltó ok, amelyben a nyilvánvaló nemzetiségi sérelmek felsorolása mellett felkérték a magyar vezetést, ha nem tud, vagy nem akar segíteni a magyar kisebbségnek, legalább ne ártson nekik."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|