|
|
|
|
Németh Miklós nyilatkozata (1. rész)
|
1989. május 14., vasárnap - Németh Miklós, a Minisztertanács elnöke május 13-án, lengyelországi látogatása előtt exkluzív interjút adott az Országgyűlési Tudósítások részére. Az alábbiakban kivonatosan ismertetjük az interjú legfontosabb részeit.
A miniszterelnök ismételten rámutatott: a Kormány úgy döntött, hogy felfüggeszti a bős-nagymarosi építkezést. A parlament legközelebbi, május 31-i ülésén a kormány felhatalmazást kér a leállítással kapcsolatos nemzetközi kötelezettségek áttekintésére. A felhatalmazás birtokában tárgyalni kíván a csehszlovák illetékesekkel az államközi szerződés módosításának következményeiről, illetve az osztrák pénzintézetekkel a leállítás pénzügyi összefüggéseiről. Július 31-ig részletesen megvizsgálja a leállítás ökológiai, szeizmikus és egyéb környezeti következményeit. Ezek után beszámol a parlamentnek a vizsgálatok eredményeiről. Az Országgyűlés dönt a leállítás kérdésében, illetve, ha úgy tartja helyesnek, akkor népszavazást javasol ebben a kérdésben. A tudósító azzal kapcsolatban is Németh Miklós véleményét kérte, hogy a nemzetközi sajtó ítélete szerint a miniszterelnök parlamenti beszéde tartalmazta a Kádár-korszak legkritikusabb értékelését, anélkül, hogy Kádár János neve említésre került volna. - Itt volt az ideje - válaszolta Németh Miklós - a határvonal egyértelmű és világos megvonásának. Én nem tettem mást, mint azt, hogy a kormány működőképessége szempontjából értékeltem a cselekvés reális lehetőségeit. - Meg kellett tennem ezt azért, mert a társadalom még mindig nem érti eléggé a kormány gondjait. Persze rögtön hozzáteszem, ez nem az embereknek a hibája, hanem azoké, akik annak idején a helyzetről nem tájékoztatták őket. - Napjainkra egyértelműen kiderült a szocializmus-modell alaphibája: elhanyagolja az embert, nem igazán segíti az alkotó, nagy egyéniségek formálódását és kibontakozását, mert semmibe veszi az egyének, a kisközösségek motívumait a termelési tényezők rövid távú kihasználására épül, és mindezek következtében nem hordozza magában a megújulás képességét. Erőszakos fenntartása rombolná a társadalmi viszonyokat, felélné az alkotó energiák maradékát, részleges javítgatása nem oldaná meg, hanem csak elmélyítené az alapproblémákat. (folyt.köv.)
1989. május 14., vasárnap 17:23
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
III/III jelentés Boros Tibor FKgP főügyészről egy oldal
SZER hallgató telefonüzenete:
"Jó napot, Szabad Európa! Grósz pártfőtitkár prágai nyilatkozatáról szeretnék említést tenni. Ahhoz már hozzászoktan, hogy Grósz úr az esetek többségében felelőtlenül, a tények nem kellő ismeretében nyilatkozik, de a prágai tárgyalása és Jakes főtitkárnak tett kijelentései olyan mértékben felháborítottak, hogy erre mindenképpen kötelességemnek érzem a reagálást. A tárgyalásokról tudósítva, kedden este, a magyar TV-Híradó mindhárom kiadásában kiemelte azt a mondatot, miszerint Grósz pártfőtitkár köszönetét fejezte ki a csehszlovák vezetésnek az általuk alkalmazott nemzetiségi politikáért. Tette mindezt annak tudatában, hogy egyre több aggasztó hír érkezik Csehszlovákiából az ottani 800 ezres magyarság hátrányos megkülönböztetéséről, jogainak lábbal tiprásáról. Vagy Grósz úr talán nem emlékszik Duray Miklós olyan szívbemarkoló jajkiáltására, vagy arra a nyílt levélre, amelyet a csehszlovákiai magyar kisebbség jogvédő bizottsága 1988. július 26-án intézett a Magyar Népköztársaság kormányához. Mellesleg akkor is egy felelőtlen Grósz-nyilatkozat volt a kiváltó ok, amelyben a nyilvánvaló nemzetiségi sérelmek felsorolása mellett felkérték a magyar vezetést, ha nem tud, vagy nem akar segíteni a magyar kisebbségnek, legalább ne ártson nekik."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|