|
|
 |
|
 |
Az ellenzék és a hatalom
|
Az ellenzék és a hatalom SZER
------------------------ München, 1989. május 13.
(Hanák Tibor) Világhíradó
Fáradságos hete volt Bécsben Csengey Dénesnek, a Magyar
Demokrata Fórum vezető tagjának. Az eredeti tervek szerint előbb
Cseh Tamással akarta bemutatni a helyi közönségnek a Mélyrepülés
című zenés kompozíció megzenésített szövegeit, de a gitáros - Cseh
Tamás - hirtelen rosszulléte miatt politikai beszámolót volt
kénytelen tartani az Auersperg Színház közönségének.
Pár nappal később, az Európa Klub rendezésében a Pázmáneumban
szintén a jellenlegi helyzetről, pontosabban: Társadalmi és
politikai átalakulás Magyarországon címmel kellett beszélnie - a már
korábban szétküldött meghívó szerint.
Bár az előadó - mint elmondta - meglehetősen kifacsartnak érezte
magát - 40 nap alatt 30 előadást tartott -, mégis vette azt a
fáradságot, hogy új szemszögből világítsa meg a kérdést, és ne
ismételje meg magát.
Igen érdekes volt, ahogyan Csengey Dénes - aki 1953-ban
született, s tudatosan nem élte meg az 56-os magyar forradalmat -
miként vette észre ennek letaglózó - vagy amint ő mondta: gerintörő
- hatását. Az apák nemzedéke néma volt, nem mondták - nem mondhatták
el az igazságot és ez nyomta meg az ő életét is. A magyarság 1956
után a Kádár-korszakban belement az alkuba: elfordult a politikától,
hogy a kommunista vezetés irányíthassa az országot. A nép abban a
reményben, hogy kap jó húslevest, rántotthúst és hozzá még körítést
is, lemondott saját maga sorsának intézéséről.
Csengey Dénes előadása ebből a helyzetből indult ki, ez volt
szerinte a háttere az 1985-tel megindult mozgolódásnak. A 40-50
értelmiségi monori találkozójától számítja az ellenzék szerepének
megnövekedését és a fejlődés felgyorsulását - de voltaképp csak az
1987-es lakiteleki újabb találkozó mozgatta meg a közvéleményt. A
Demokrata Fórum szervezői sem számítottak arra, hogy az újságok, a
rádió és a televízió ilyen érdeklődéssel követik tárgyalásaikat, és
ez a nem várt visszhang adott szárnyat a követeléseknek, ez tette
nyilvánossá az ellenzék mozgalmát, és ekkor kezdődött meg az MSZMP
hátrálása. (folyt.)
1989. május 13., szombat
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
III/III jelentés Boros Tibor FKgP főügyészről egy oldal
SZER hallgató telefonüzenete:
"Jó napot, Szabad Európa! Grósz pártfőtitkár prágai nyilatkozatáról szeretnék említést tenni. Ahhoz már hozzászoktan, hogy Grósz úr az esetek többségében felelőtlenül, a tények nem kellő ismeretében nyilatkozik, de a prágai tárgyalása és Jakes főtitkárnak tett kijelentései olyan mértékben felháborítottak, hogy erre mindenképpen kötelességemnek érzem a reagálást. A tárgyalásokról tudósítva, kedden este, a magyar TV-Híradó mindhárom kiadásában kiemelte azt a mondatot, miszerint Grósz pártfőtitkár köszönetét fejezte ki a csehszlovák vezetésnek az általuk alkalmazott nemzetiségi politikáért. Tette mindezt annak tudatában, hogy egyre több aggasztó hír érkezik Csehszlovákiából az ottani 800 ezres magyarság hátrányos megkülönböztetéséről, jogainak lábbal tiprásáról. Vagy Grósz úr talán nem emlékszik Duray Miklós olyan szívbemarkoló jajkiáltására, vagy arra a nyílt levélre, amelyet a csehszlovákiai magyar kisebbség jogvédő bizottsága 1988. július 26-án intézett a Magyar Népköztársaság kormányához. Mellesleg akkor is egy felelőtlen Grósz-nyilatkozat volt a kiváltó ok, amelyben a nyilvánvaló nemzetiségi sérelmek felsorolása mellett felkérték a magyar vezetést, ha nem tud, vagy nem akar segíteni a magyar kisebbségnek, legalább ne ártson nekik."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|