|
|
|
|
A reformfolyamatok felgyorsítása mellett foglalt állást a győri pártértekezlet (1. rész)
|
1989. május 6., szombat - Városi pártértekezlet kezdődött Győrött. A helyszin a város legnagyobb üzemének, a Rába Magyar Vagon- és Gépgyárnak az impozáns kongresszusi terme volt. A város és a környékének több mint 14 ezre párttagsága 347 küldöttet delegált a tanácskozásra. A Központi Bizottságot Horváth Ede, a Rába vezérigazgatója képviselte. Az elnökségben foglalt helyet Lakatos László, a megyei pártbizottság első titkára is.
Elek Sándor, a városi pártbizottság első titkára a vitaindítójában kiemelte - és ehhez számos küldött csatlakozott felszólalásában -, hogy a győri pártértekezlet a szocializmus gyökeres modellváltását elindító időszak politikai vitáinak kereszttüzében, az embereket közvetlenül is igen keményen érintő gazdasági, politikai és erkölcsi feszültségek közepette, váltsághelyzetben ült össze. Ebből a válságból kitörni a korább megoldások változtatgatásával nem lehet. A kivezető ut csak mélyreható modellváltással lehetséges. Az első titkár határozottan leszögezte, hogy a kollektív felelősség vállalását határozottan el kell utasítani. Nem járhat minden párttag szemlesütve - jelentette ki. A felelősséget a közreműködés, a befolyás mértékével arányban lehet csak igazságosan mérni. Erőteljes hangot kapott a pártértekezleten, hogy a legnagyobb fenyegetés ma is a gazdaság oldaláról jelentkezik. Az egyre több hír az ország hatalmas adósságáról, a költségvetés hiányáról, a gazdaság továbbra is elégtelen teljesítményéről, a belső piac zavarairól, az erősődő infláció súlyos feszültségeket teremtett Győrött és környékén ugyanúgy, mint az egész országban. A győri pártértekezlet támaogatja a kormánynak azt az elhatározását, hogy rövid időn belül uj, válságkezelő programot dolgoz ki. Értik a kormány nehéz helyzetét és elismerik erőfeszítéseit. Ennek ellenére nem értik és nem is támogatják minden lépését, intézkedését. A rosszul előkészített, majd megváltoztatott gyógyszer- és autópálydij-rendelet a vitaindítóban és a vitában is sok bírálatot kapott. Szóvátették azt is, hogy a nagyobb gazdálkodási teljesitmény eelismerésére sok igéret hangzott el, amiből jóformán semmi nem valósult meg. Hangoztatták, hogy nem a lehetetlent kérik számon, de azt igen, hogy a kormány kevesebb kapkodással, hibával, kiszámíthatóbban dolgozzon. (folyt. köv.)
1989. június 5., hétfő 00:00
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
III/III jelentés Boros Tibor FKgP főügyészről egy oldal
SZER hallgató telefonüzenete:
"Jó napot, Szabad Európa! Grósz pártfőtitkár prágai nyilatkozatáról szeretnék említést tenni. Ahhoz már hozzászoktan, hogy Grósz úr az esetek többségében felelőtlenül, a tények nem kellő ismeretében nyilatkozik, de a prágai tárgyalása és Jakes főtitkárnak tett kijelentései olyan mértékben felháborítottak, hogy erre mindenképpen kötelességemnek érzem a reagálást. A tárgyalásokról tudósítva, kedden este, a magyar TV-Híradó mindhárom kiadásában kiemelte azt a mondatot, miszerint Grósz pártfőtitkár köszönetét fejezte ki a csehszlovák vezetésnek az általuk alkalmazott nemzetiségi politikáért. Tette mindezt annak tudatában, hogy egyre több aggasztó hír érkezik Csehszlovákiából az ottani 800 ezres magyarság hátrányos megkülönböztetéséről, jogainak lábbal tiprásáról. Vagy Grósz úr talán nem emlékszik Duray Miklós olyan szívbemarkoló jajkiáltására, vagy arra a nyílt levélre, amelyet a csehszlovákiai magyar kisebbség jogvédő bizottsága 1988. július 26-án intézett a Magyar Népköztársaság kormányához. Mellesleg akkor is egy felelőtlen Grósz-nyilatkozat volt a kiváltó ok, amelyben a nyilvánvaló nemzetiségi sérelmek felsorolása mellett felkérték a magyar vezetést, ha nem tud, vagy nem akar segíteni a magyar kisebbségnek, legalább ne ártson nekik."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|