|
|
 |
|
 |
Országgyűlés - harmadik nap (6. rész)
|
Karvalits Ferenc (Zala m., 1. vk.), az MSZMP Zala Megyei
----------------
Bizottságának első titkára a helyi közlekedésben bevezetett forgalmi
juttatás és a helyközi autóbuszközlekedés adóztatása tárgyában
interpellált. Elsősorban arra hívta fel a figyelmet, hogy a
helyközi, illetve helyi személyszállítási feladatokat ellátó
közlekedési vállalatok jó részét kedvezőtlenül érintik a szabályozók.
A helyi járatú autóbuszvezetők egyharmada nem részesül a
kedvezményekből, ezek csak az öt kiemelt nagyvárosban, illetve a
fővárosban dolgozókat illetik meg. A támogatási rendszerben nem
ismerik el a személyszállítási tevékenység közszolgáltatási
jellegét.
Derzsi András közlekedési, hírközlési és építésügyi miniszter -
a pénzügyminiszterrel egyeztetett - válaszában kifejtette, hogy
egyelőre nincs mód a kedvezmények kiterjesztésére, a fővárosban és
az öt kiemelt nagyvárosban az autóbuszvezetőknek fizetett forgalmi
juttatás alapvetően munkaerő-megtartó jellegű. A miniszter elmondta,
hogy a közlekedési kormányzat szándékában áll a
kedvezmények kiterjesztése, ám az ország pénzügyi lehetőségei ennek
egyelőre szűk határt szabnak. Mindenesetre kedvező jelenségnek
tekinthető, hogy több helyi Volán Vállalat különböző formában és
mértékben - saját erőből - igyekszik kárpótolni dolgozóit; munkaköri
pótlékokat és forgalmi juttatást vezettek be. A miniszter helyt
adott annak az észrevételnek, hogy a helyközi menetrend szerinti
közlekedési vállalatok adóztatása ellentmondásos azok
közszolgáltatói jellegével, de - mint mondotta - szűk körben -
főként a gazdaságilag elmaradott térségekben - mód van a menetrend
szerinti személyszállítási tevékenység támogatására: e vállalatok a
beruházási költségek 20 százalékát leírhatják
nyereségadó-alapjukból. Végül a miniszter - utalva a Minisztertanács
legutóbb hozott határozatára - bejelentette, hogy ez év szeptember
30-áig az Országos Árhivatallal és a Pénzügyminisztériummal közösen
felülvizsgálják a helyi és a helyközi közlekedés tarifális
támogatási rendszerét.
A képviselő - bízva a felülvizsgálat pozitív eredményeiben -
elfogadta a miniszter által mondottakat. Az Országgyűlés 6
ellenszavazattal, 4 tartózkodás mellett tudomásul vette az
interpellációra adott választ. (folyt.köv.)
1989. május 12., péntek 11:37
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
III/III jelentés Boros Tibor FKgP főügyészről egy oldal
SZER hallgató telefonüzenete:
"Jó napot, Szabad Európa! Grósz pártfőtitkár prágai nyilatkozatáról szeretnék említést tenni. Ahhoz már hozzászoktan, hogy Grósz úr az esetek többségében felelőtlenül, a tények nem kellő ismeretében nyilatkozik, de a prágai tárgyalása és Jakes főtitkárnak tett kijelentései olyan mértékben felháborítottak, hogy erre mindenképpen kötelességemnek érzem a reagálást. A tárgyalásokról tudósítva, kedden este, a magyar TV-Híradó mindhárom kiadásában kiemelte azt a mondatot, miszerint Grósz pártfőtitkár köszönetét fejezte ki a csehszlovák vezetésnek az általuk alkalmazott nemzetiségi politikáért. Tette mindezt annak tudatában, hogy egyre több aggasztó hír érkezik Csehszlovákiából az ottani 800 ezres magyarság hátrányos megkülönböztetéséről, jogainak lábbal tiprásáról. Vagy Grósz úr talán nem emlékszik Duray Miklós olyan szívbemarkoló jajkiáltására, vagy arra a nyílt levélre, amelyet a csehszlovákiai magyar kisebbség jogvédő bizottsága 1988. július 26-án intézett a Magyar Népköztársaság kormányához. Mellesleg akkor is egy felelőtlen Grósz-nyilatkozat volt a kiváltó ok, amelyben a nyilvánvaló nemzetiségi sérelmek felsorolása mellett felkérték a magyar vezetést, ha nem tud, vagy nem akar segíteni a magyar kisebbségnek, legalább ne ártson nekik."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|