|
|
|
|
Kárpátaljai magyarok
|
A kárpátaljai magyar Vatikáni Rádió keresztények helyzete Vatikán, 1989. május 11. --------------------- Leírva: 1989. május 12. Az Új Ember tavaly november 27-iki száma jelentette, hogy Paskai László bíboros most tavasszal Kárpátaljára látogat. A szovjet pártvezető, Jakovlev személyesen kereste fel a prímást Esztergomban, és közölte vele: látogatásához válassza ki a megfelelő időpontot, szeretettel várják. Paskai László bíboros-érsek a napokban levélben hozta tudomásunkra, hogy május 19-ikén indul Kárpátaljára. Kíséretéhez tartozik három pap: Horváth Miklós, Boán Béla és páter Hidász Ferenc, mint tolmács. A terv szerint szentmisét mutat be Munkácson, Ungváron és Beregszászon. Ez utóbbi városban meglátogatja Forgon Pál református püspököt és az ortodox püspököt, valamint találkozik a magyar papokkal és a hatóságok képviselőivel. Magyar kereszténység Kárpátalján - helyzetfelmérés Paskai László bíboros prímás látogatása előtt. Ezzel a címmel és alcímmel közölt tájékoztatót Skultéthy Csaba, a Rómában megjelenő Katolikus Szemle ezévi első számában. A magyar egyházfő május 19-ikén kezdődő látogatására készülve rövidítve ismertetjük a cikk második részét, amely konkrét adatokat nyújt a kárpátaljai keresztények helyzetéről. A Szovjetunióban tartott 1979. évi népszámlálás adatai szerint a birodalomban 171 ezer személy vallotta magát magyarnak. Ebből Ukrajnában 164 ezer, magában az Ukrajnához tartozó, annak Kárpáton túli körzetét alkotó Kárpátalján 158 ezer. Budapesti és nyugati szakértők a kárpátaljai magyarság tényleges létszámát általában 200 ezerre becsülik. Ehhez hozzáveendő a többször 10 ezer russzin - hivatalosan ukrán - aki tud, vagy legalábbis ért magyarul. (folyt.)
1989. május 11., csütörtök
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
A kárpátaljai magyar keresztények helyzete - 1. folyt.
|
A népszámlálási ívekben a vallási hovatartozás kérdése nem szerepel, így e tekintetben csak becslésekre lehet támaszkodni. Ezek szerint az ott élő magyarság kétharmada református, egynegyed része- egyharmada katolikus, a többi evangélikus, továbbá baptista, ádventista és jehovista szórvány. A kevés zsidó, aki túlélte a deportálást, Magyarországra települt vagy kivándorolt. Hívő és gyakorló izraelita családról csak elvétve hallani. Négy és fél évtizedes, előbb totális, majd valamivel lazább állami erőfeszítés, a külvilágtól való elszigetelés, vallásos irodalom bevitelének a meggátlása, végül annak minimális megtűrése - mindez nem tudta elfojtani a kárpátaljai magyarság keresztény hitéletét. Szervezete és történelmi intézményei romokban, létszáma megritkult, de a szűk keretek, mostoha adottságok között is fennáll és működik. Hogyan fest ez a keresztény élet Paskai prímás látogatásának a küszöbén? - teszi fel a kérdést Skultéthy Csaba. - A többségi református egyház helyzete viszonylag kedvezőbb, hamarább lett megtűrt a katolikusnál - amit budapesti sajtójelentések is kellően tanúsítottak. 81 gyülekezetet számlált, ugyanannyi templommal. Ezekben a szolgálatot 21 lelkész látja el, közülük tizen 70 éven felüliek. Az egyháznak a 75 esztendős Forgon Pál beregszászi lelkész személyében immár több mint egy évtizede püspöke is van. Forgon 1979 óta a budapesti Református Teológiai Akadémia díszdoktora. 1987. őszén három új lelkészt iktathatott be, Magyarországra áttelepült két esperes helyébe újakat helyezhetett. (folyt.)
1989. május 11., csütörtök
|
Vissza »
|
|
A kárpátaljai magyar keresztények helyzete - 2. folyt.
|
Ez év elejétől két kárpátaljai fiatal teológus hároméves ösztöndíjjal a budapesti Ráday Kollégiumban készülhet jövendő feladatára. Ez az első eset szovjet állampolgár keresztény teológus- jelöltek magyarországi tanulásának az engedélyezésére. Eddig csak néhány zsidó fiatalember részesült a kedvezményben, hogy a budapesti rabbiképzőben - amely az egyetlen Európa keleti felében - végezhesse el teológiai tanulmányait. A kárpátaljai református gyülekezetek számára sikerült még 1987-ben kieszközölni, hogy ezer énekeskönyvet és ugyanannyi Bibliát kaphassanak ajándékba a magyarországi egyháztól. Mindez igen szerény eredmény. A kárpátaljai magyar katolikusok számára azonban eddig ennyi lehetőség sem nyílt. A vallásellenes agitáció kezdettől fogva a katolikus - azon belül a görögkatolikus egyházat - tekintette fő céltáblájának. Ennek két oka volt, mindkettő ma is ingerültséget okoz a pártszerveknek. Az egyik: a helyi katolikus egyházszervezeteknek - tehát 1949-ig, az addig hivatalosan fennálló görögkatolikusnak is - az országon kívüli hatóságtól, Rómától való függése, ami megnehezíti a vele szembeni fellépést. A látszólagos előnyért a Vatikán ügynökeinek a többiekénél nagyobb árat is kellett fizetniük. A másik az a tény, hogy a görögkatolikus egyháznak az ortodoxba történt beolvasztását a hívek nagy része máig sem fogadja el. A görögkatolikusok többsége ruszin, csak a kisebbség magyar. Tény, hogy sok ruszin görögkatolikus ma sem hajlandó ortodox istentiszteletre járni, mivel pedig a római katolikusok gyakorlatilag mind magyarok, ezek a ruszinok magyar misére járnak, hallgatólagosan növelve ezzel a római katolikus hívők számát. (folyt.)
1989. május 11., csütörtök
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
A kárpátaljai magyar keresztények helyzete - 3. folyt.
|
A pártagitáció szinte mindennapos virtusához tartozik az olykor fasisztának is bélyegzett unitusok, vagyis a római katolikusokkal való egységhez ragaszkodó görögkatolikusok elleni kirohanás. A lappangó feszültség kifejezésre jut a mindennapos látványban, amikor a római katolikus templomokban egyes imádkozók keletiesen vetnek keresztet. Tragikusan furcsa helyzetbe került ugyanakkor néhány beregi és ugocsai falu - mivel görögkatolikusok - templomuk 1949-ben pravoszláv lett. Később annyit megengedtek nekik, hogy a templomi szertartásukat ószláv helyett magyarul végezhessék. A reformátusokénál még súlyosabb a római katolikus egyház paphiánya. A szovjet egyházpolitika a kárpátaljai katolikusággal szemben mindeddig következetesen a kihalási elvet követte. 1944 - tehát 45 esztendő óta - Kárpátalján egyetlen újmisés pap sem volt. A korábbi 41 római katolikus plébániával szemben ma 31 működik kilenc pappal. Ezek tőlük telhetőleg látják el az egymástól sok esetben távol fekvő plébániákon a szolgálatot. Korukat és egészségi állapotukat tekintve, már régóta megszokott dolog volt, hogy egy-egy idős és megrokkant pap a lakásán, ágyban fekve szolgáltatta ki a szentségeket, a templomban pedig, ahová bevitték ülve misézett. A jelenlegi egyházi közigazgatási beosztás szerint Kárpátalja a Baltikumhoz tartozik. Lennének fiatal papjelöltek, de ezek Magyarországon, Egerben szeretnének képesítéshez jutni - ezt azonban mindeddig nem engedélyezték. Így történt, hogy az egyetlen frissítés Rigából jött, egy 28 éves lengyel pap, aki nem tud magyarul. (folyt.)
1989. május 11., csütörtök
|
Vissza »
|
|
A kárpátaljai magyar keresztények helyzete - 4. folyt.
|
A templomok látogatottságát illetően nehéz általános képet kapni, arra járó külföldiek mégis többnyire azt tapasztalják, hogy az istentiszteleteken a templomok tele vannak, nagyobb ünnepeken zsúfoltak is. Ahol ilyen kevés a pap, és ennek megfelelően a hívők szolgálata is, egy-egy egyházi szertartásnak eleve más az értéke. Húsvéti idő van. A templomban sorbanállnak a gyónók. Sztálin-képes autóból is befelé tart egy fejkendős néni olvasóval a kezében - írta Ungvárról két évvel ezelőtt a kecskeméti Forrás munkatársa. A beszámolók általában megállapítják, hogy a miséken, istentiszteleteken az idősebb nemzedék van túlsúlyban, ami viszont már nem sajátosan kárpátaljai vagy szovjetunióbeli jelenség. Ugyanakkor egy-egy felújított templom felszentelése kimagasló esemény, míg egyes helyeken gaz növi be az elhagyatott állapotba süllyedt templom omló vakolatát, másutt a falu népének anyagi áldozatával és munkaerejével, kivételesen külföldről jött adomány segítségével is a felújított istenháza a hívők nyíltan vállalt büszkesége. Néhány középkori templom is így született újjá. A beregszászi gótikus falak és ívek szakszerű restaurálásáról a budapesti műemlékvédelmi folyóirat is részletes beszámolót közölt. Súlyos gond a lelkészek és a szellemileg igényesebb hívők továbbképzése, vallásos irodalommal való ellátása. A szovjet állam türelmessége a reformátusok számára engedélyezett fentebb említett énekeskönyveken és Bibliákon túl nem terjedt. Nyugatról küldött egy-egy folyóiratszám a címzett ismeretlen megjelöléssel érkezik vissza a feladóhoz. Nagy a szomjúság színvonalas, spirituális olvasmányok iránt. (folyt.)
1989. május 11., csütörtök
|
Vissza »
|
|
A kárpátaljai magyar keresztények helyzete - 5. folyt.
|
Kárpátalján minden magyar - de vele együtt sok nem magyar is - délnyugat felé, Magyarországra tekint. Lényeges különbség a szomszédos Erdéllyel - és azon belül a még elszigeteltebb Székelyfölddel - szemben, hogy viszonylag gazdag választékban hozzájut magyarországi újságokhoz, folyóiratokhoz, könyvekhez, nézheti a budapesti televízót, hallgathatja a budapesti rádiót, és természtesen a nyugatiakat. Mint mindenben eddig elfojtott és éppen csak megtűrt hitéletében is Magyarországról, a magyar egyháztól várja a segítséget. +++
1989. május 11., csütörtök
|
Vissza »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
III/III jelentés Boros Tibor FKgP főügyészről egy oldal
SZER hallgató telefonüzenete:
"Jó napot, Szabad Európa! Grósz pártfőtitkár prágai nyilatkozatáról szeretnék említést tenni. Ahhoz már hozzászoktan, hogy Grósz úr az esetek többségében felelőtlenül, a tények nem kellő ismeretében nyilatkozik, de a prágai tárgyalása és Jakes főtitkárnak tett kijelentései olyan mértékben felháborítottak, hogy erre mindenképpen kötelességemnek érzem a reagálást. A tárgyalásokról tudósítva, kedden este, a magyar TV-Híradó mindhárom kiadásában kiemelte azt a mondatot, miszerint Grósz pártfőtitkár köszönetét fejezte ki a csehszlovák vezetésnek az általuk alkalmazott nemzetiségi politikáért. Tette mindezt annak tudatában, hogy egyre több aggasztó hír érkezik Csehszlovákiából az ottani 800 ezres magyarság hátrányos megkülönböztetéséről, jogainak lábbal tiprásáról. Vagy Grósz úr talán nem emlékszik Duray Miklós olyan szívbemarkoló jajkiáltására, vagy arra a nyílt levélre, amelyet a csehszlovákiai magyar kisebbség jogvédő bizottsága 1988. július 26-án intézett a Magyar Népköztársaság kormányához. Mellesleg akkor is egy felelőtlen Grósz-nyilatkozat volt a kiváltó ok, amelyben a nyilvánvaló nemzetiségi sérelmek felsorolása mellett felkérték a magyar vezetést, ha nem tud, vagy nem akar segíteni a magyar kisebbségnek, legalább ne ártson nekik."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|