|
|
|
|
Az új miniszterek sajtókonferenciája (2. rész)
|
Horn Gyula három pontban összegezte terveit. Az eddig is sikerágazatnak számító külpolitikának maximálisan ki kell aknáznia a nemzeti adottságainkban rejlő lehetőségeket; világszerte bizalmat kell keltenie a magyar reformtörekvések iránt; az ország fennmaradása érdekében minden nap késznek kell lennie a megújulásra. Glatz Ferenc a magyar művelődéspolitika új helyének kijelölését tartotta elsődleges feladatának. Szorgalmazta az 1949-ben kialakult kultúrpolitikai intézményrendszer elavult elemeinek lebontását; a művészeti, irodalmi élet centralizált mechanizmusainak kiküszöbölését, s ehelyett egy ,,szürkeállomány-menedzselés,, meghonosítását. Véleménye szerint a jelenlegi gazdasági, társadalmi, erkölcsi válság jórészt a magyar munkaerő értékének hanyatlására vezethető vissza. ,,Ha ezt nem állítjuk meg az 1990-es évekre, akkor a legkedvezőbb hitelek sem segítenek az ország gazdaságán.,, Ezért például szükségessé vált az iskolarendszer célirányos, radikális felülvizsgálata. Tudomásul kell venni azt is, hogy a kultúr-külpolitika az az intézményrendszer, amely Magyarországot szervesen beillesztheti az 1990-es évek Europájába. Horváth Ferenc a piaci feltételek között fejlődő ipar jelentőségét hangsúlyozta. A tárca kiemelt feladatai közé sorolta , hogy olyan gazdasági körülményeket teremtsenek, amelyek segítenek megőrizni, illetve serkenteni a vállalkozási készséget hazánkban. Hütter Csaba fontosnak tartotta az új agrárpolitika kimunkálását. Hangoztatta: a tárca élén arra fog törekedni, hogy ebbe a folyamatba az alternatív szervezeteket is bevonják. Az ágazat fejlesztésében azt kell szem előtt tartani, hogy az élelmiszergazdaság ne pusztán stabilizáló, hanem dinamizáló tényezője is legyen a magyar gazdaságnak. Álláspontja szerint a mezőgazdaság az ország iparosításából is tevékenyen kiveheti részét. Többen érdeklődtek egy esetleges koalíciós kormányzati forma kialakításának lehetőségéről. Németh Miklós ezzel kapcsolatban úgy foglalt állást: ma a helyzet nem kedvez a koalíciónak. Jelenleg az tűnik a legfontosabbnak, hogy az MSZMP és az újonnan formálódó pártok, politikai szervezetek ne a nép feje fölött, a nép ellenében tárgyaljanak, hanem az ország érdekeit tartsák szem előtt. Ami a kormány ezzel kapcsolatos tevékenységét illeti, leszögezte: a Minisztertanács a reformok elkötelezettje. Arra törekszik, hogy azok politikai, jogi, intézményi és anyagi feltételeit egyaránt biztosítsa. Ha eljön az ideje, a kormány is bekapcsolódik a párbeszéd e folyamatába. Addig azonban nem lehet a kormányt felcserélni a pártokkal. Utalt arra is, hogy a kormány az esetleges választásoktól függetlenül végzi cselekvési programjának kidolgozását. (folyt.köv.)
1989. május 10., szerda 19:17
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
III/III jelentés Boros Tibor FKgP főügyészről egy oldal
SZER hallgató telefonüzenete:
"Jó napot, Szabad Európa! Grósz pártfőtitkár prágai nyilatkozatáról szeretnék említést tenni. Ahhoz már hozzászoktan, hogy Grósz úr az esetek többségében felelőtlenül, a tények nem kellő ismeretében nyilatkozik, de a prágai tárgyalása és Jakes főtitkárnak tett kijelentései olyan mértékben felháborítottak, hogy erre mindenképpen kötelességemnek érzem a reagálást. A tárgyalásokról tudósítva, kedden este, a magyar TV-Híradó mindhárom kiadásában kiemelte azt a mondatot, miszerint Grósz pártfőtitkár köszönetét fejezte ki a csehszlovák vezetésnek az általuk alkalmazott nemzetiségi politikáért. Tette mindezt annak tudatában, hogy egyre több aggasztó hír érkezik Csehszlovákiából az ottani 800 ezres magyarság hátrányos megkülönböztetéséről, jogainak lábbal tiprásáról. Vagy Grósz úr talán nem emlékszik Duray Miklós olyan szívbemarkoló jajkiáltására, vagy arra a nyílt levélre, amelyet a csehszlovákiai magyar kisebbség jogvédő bizottsága 1988. július 26-án intézett a Magyar Népköztársaság kormányához. Mellesleg akkor is egy felelőtlen Grósz-nyilatkozat volt a kiváltó ok, amelyben a nyilvánvaló nemzetiségi sérelmek felsorolása mellett felkérték a magyar vezetést, ha nem tud, vagy nem akar segíteni a magyar kisebbségnek, legalább ne ártson nekik."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|