|
|
|
|
Országgyűlés - első nap (22. rész)
|
Amit most tenni kell, annak nem tapsolnak az emberek. Most nem népszerű, hanem ésszerű intézkedéseket kell hozni. Meg kell oldani, hogy kikerüljünk az adósságcsapdából, hogy felszámoljuk a veszteséges tevékenységeket, hogy megfékezzük az inflációt, hogy megállítsuk az életszínvonal esését, hogy felemeljük az oktatást, az egészségügyet, a kultúrát, az erkölcsöt. Ki kell építeni a piacgazdaságot, átalakítani a tulajdonviszonyokat, megteremteni a jogállamiságot, átvezetni az országot a valódi demokráciába. S addig is működtetni kell az országot. Ehhez vállalni kell a helyzet kíméletlen feltárását, a közvélemény beavatását és a nyílt elszámolást arról, hogyan jutott az ország jelenlegi helyzetébe. El kell kerülni mindenféle felelőtlen igérgetést, amit talán nem is igényelnének annyian, ha hiteles, közérthető magyarázatot kapnának kérdéseikre - hangsúlyozta Németh Miklós, hozzátéve: nem magyarázkodni kell, hanem mindenre tisztességes magyarázatot adni, s ehhez le kell nyúlni egészen a gyökerekig - Az országnak eddig hittételek szerint kellett élnie, úgy, mintha azok objektív törvények lennének. A gazdaságban például a szocializmus alaptörvényeként hirdették meg az életszínvonal szakadatlan emelkedését, a termelékenység növekedése nyomán az árak csökkenését, a teljes foglalkoztatottságot. Gazdasági alap nélküli túlvállalás és túlígérés történt az elosztásban: ingyenes oktatás és egészségügy, állampolgári jogon járó társadalombiztosítási ellátások és még sok egyéb. A mások által kijelölt út járhatósága iránt sokakban már elég hamar kételyek támadtak. Meg is próbálták azt járhatóvá tenni. Az 1968-as reform is ezt célozta. De mivel nem új útat választott, csak a régit javítgatta, rövid idő után kátyúba jutott. S akik odajuttatták, igazolni kívánták, hogy reformra nincs szükség. Ezt a nép előtt pedig legjobban úgy lehetett igazolni, hogy az életszínvonal reform nélkül emelkedik csak igazán Valóban ,,ördögi,, terv volt: a reformeszméket úgy lejáratták az emberek előtt, hogy a reformoktól való elfordulást fedezet nélküli életszínvonal-emeléssel jutalmazták. Így következett az 1973-tól 1978-ig tartó gyors életszínvonal-növekedés, a többnyire központi segítséggel, illetve támogatásokkal biztosított stabil vállalati fejlődés, miközben a világban a magyar gazdaság teljesítménye - az unalomig ismert világpiaci változások miatt - rohamosan leértékelődött. - Ebben a helyzetben az ország teljesítménye a nemzetközi verseny mérlegén egyre kevesebbet nyomott, miközben a nép anyagilag felemelkedett (folyt.köv.)
1989. május 10., szerda 16:19
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
III/III jelentés Boros Tibor FKgP főügyészről egy oldal
SZER hallgató telefonüzenete:
"Jó napot, Szabad Európa! Grósz pártfőtitkár prágai nyilatkozatáról szeretnék említést tenni. Ahhoz már hozzászoktan, hogy Grósz úr az esetek többségében felelőtlenül, a tények nem kellő ismeretében nyilatkozik, de a prágai tárgyalása és Jakes főtitkárnak tett kijelentései olyan mértékben felháborítottak, hogy erre mindenképpen kötelességemnek érzem a reagálást. A tárgyalásokról tudósítva, kedden este, a magyar TV-Híradó mindhárom kiadásában kiemelte azt a mondatot, miszerint Grósz pártfőtitkár köszönetét fejezte ki a csehszlovák vezetésnek az általuk alkalmazott nemzetiségi politikáért. Tette mindezt annak tudatában, hogy egyre több aggasztó hír érkezik Csehszlovákiából az ottani 800 ezres magyarság hátrányos megkülönböztetéséről, jogainak lábbal tiprásáról. Vagy Grósz úr talán nem emlékszik Duray Miklós olyan szívbemarkoló jajkiáltására, vagy arra a nyílt levélre, amelyet a csehszlovákiai magyar kisebbség jogvédő bizottsága 1988. július 26-án intézett a Magyar Népköztársaság kormányához. Mellesleg akkor is egy felelőtlen Grósz-nyilatkozat volt a kiváltó ok, amelyben a nyilvánvaló nemzetiségi sérelmek felsorolása mellett felkérték a magyar vezetést, ha nem tud, vagy nem akar segíteni a magyar kisebbségnek, legalább ne ártson nekik."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|