|
|
|
|
Az ipari miniszterjelölt: Horváth Ferenc - Az Országgyűlés ipari bizottságának ülése (1. rész)
|
1989. május 9., kedd - Az Országgyűlés ipari bizottságának Juhász Mihály elnökletével kedden tartott ülésén Németh Miklós miniszterelnök bemutatta a képviselőknek az ipari miniszterjelöltet, Horváth Ferenc államtitkárt.
A kormány elnöke mindenekelőtt tájékoztatót adott arról, hogy miként választotta ki jelöltjeit az egyes tárcák élére és beszélt az új összetételű kormány legfőbb feladatairól. Elmondta: a több tárca élén bekövetkező személycserék szükségesek, a kormány összetételének megváltoztatása azonban nem elégséges a jelenlegi holtpontról való kimozduláshoz. Egységes kormányzati munkára van szükség, meghatározott program alapján. A Minisztertanács cselekvési programja május végére megfogalmazódik, a hároméves részletes kormányprogram várhatóan az őszi ülésszakon kerül a honatyák elé. Addig formálódik a program; összevetik azt a pártok, társadalmi szervezetek ilyen jellegű elképzeléseivel. Németh Miklós az elkövetkezendő időszakot a kormányzás szempontjából átmenetinek minősítette. A szervezeti és személyi változások korántsem tekinthetők lezártnak. A választások kimenetelétől függően elképzelhetőnek tartotta, hogy a kormány tagjai a későbbiekben politikusok legyenek, a minisztériumi apparátusok viszont közgazdászokból, műszaki, gazdasági szakemberekből álljanak. A mostani kormányátalakításnál többes jelölést szeretett volna, ám a legtöbb fölkért elhárította a jelölés lehetőségét. Az Ipari Minisztérium élére három miniszterjelölt volt, végül is a jelenlegi államtitkár vállalta egyedül. A kormányfő szerint a bizalmatlansági indítvány bevezetése növelni fogja a miniszterek felelősségérzetét, meggondoltabb nyilatkozatokra készteti őket. Ezzel kapcsolatban megemlítette: a kormány szóvivőjének legutóbbi, áremeléssel kapcsolatos bejelentése nagy vihart váltott ki, annál is inkább, mert arról olyan formában nem esett szó a kormány ülésén. (folyt.köv.)
1989. május 9., kedd 17:15
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Az ipari miniszterjelölt: Horváth Ferenc - Az Országgyűlés ipari bizottságának ülése (2. rész)
|
Ezután Horváth Ferenc felvázolta az ipar irányításával kapcsolatos elképzeléseit, de kerülte a részleteket, mert, mint mondta, koncepciója a keddi lapokban, az MTI híradása nyomán már napvilágot látott. Kijelentette: - elszánta magát arra, vállalva a vitákat is, hogy a tárca nem hoz többé elhamarkodott döntéseket. A kormányzati munkával kapcsolatban szólt arról, hogy a miniszterek felelőssége a jövőben nő, és szükségesnek tartja, hogy a kormány tagjai ne gyakoroljanak egymásra nyomást. Inkább jó, személyes viszonyt alakítsanak ki, s önálló döntésekkel tehermentesítsék a testületi kormányzati munkát. Az Ipari Minisztériumban olyan gárdát kíván majd kialakítani, amelyben ötvöződnek a vállalati és az államigazgatási tapasztalatok, a nemzetközi tapasztalatok és a műszaki-gazdasági szemlélet. Ezután az ipari bizottság ülésén résztvevők közül tizenkét képviselő intézett kérdéseket a miniszterjelölthöz és Németh Miklóshoz. Mérei Emil (Baranya m.) és Andi Gábor (Baranya m.) a hazai bányászat leépítése után érdeklődött; Gágyor Pál (Budapest) és Kovács Károly (Budapest) a műszaki fejlesztés és a szerkezetátalakítás összefüggéseire hívta fel a figyelmet; László Ferenc (Fejér m.) a feldolgozóipar prioritása helyett általában a gazdaságosan működő területek fejlesztését sürgette; Horváth János (Székesfehérvár) azt kérdezte, mi a minisztérium terve a hadiipari termelést leépítő vállalatokkal; Kókai Rudolt (Szolnok m.) arról szólt, hogy végre meg kellene határozni, milyen termékeket gyártson az ipar és ahhoz milyen háttériparra van szükség. Juratovics Aladár (Csongrád m.) a hatékony iparpolitika megvalósításához szükséges feltételek megteremtését sürgette; Kovács László (Pest m.) és Tollár József (Zala m.) szorgalmazta, hogy az iparban végre igazi gazdája legyen, és határozottabb döntéseket sürgettek az egyes kérdésekben. Lékai Gusztáv (Hajdú-Bihar m. 13.vk.) arra volt kíváncsi, hogy mi történik akkor, ha a Parlament valamelyik jelölt kinevezését nem szavazza meg; Bíró Miklós (Szabolcs-Szatmár m.) azután érdeklődött, mi lesz Kapolyi László sorsa. (folyt.köv.)
1989. május 9., kedd 17:23
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Az ipari miniszterjelölt: Horváth Ferenc - Az Országgyűlés ipari bizottságának ülése (3. rész)
|
Németh Miklós a felvetett kérdésekre válaszolva elmondta: ha a Parlament valamelyik jelöltjét leszavazná, a következő ülésig időt kérne új jelölt kiválasztására. Azt sem tartotta kizártnak, hogy a bizalmatlansági indítvánnyal a képviselők közül már most élni kívánnak valamelyik miniszter ellen. Egy másik kérdésre válaszolva kifejtette: a párt és az állam funkcióinak szétválasztása nem könnyű feladat, a régi reflexek még működnek. Az MSZMP csakúgy, mint minden más párt, fejtse ki álláspontját stratégiai kérdésben, az állam, a kormány pedig váljon a hatalom gyakorlásának centrumává. Azzal kapcsolatban, hogy Grósz Károly a közelmúltban a gazdasági minisztérium felállítását is felvetette, Németh Miklós azt mondta: a kérdéssel már régóta foglalkozik a kormányzat. Az ilyen csúcsminisztérium szervezését sokféle módon lehet elképzelni, de arra vonatkozóan, hogy azt miképpen szervezik meg, még nem született döntés. Szerinte kifejezetten káros, hogy a hír idő előtt kiszivárgott, mert az apparátus alaposabb információk hiányában elbizonytalanodhat, ami zavarja a munkát. Arról is szólt, hogy folyamatban van az elmúlt 15-20 év történelmének felülvizsgálata, de hangoztatta: jó volna mielőbb a jelenre koncentrálni. A miniszterelnök szorgalmazta a szocialista országokkal való együttműködés és a KGST-kapcsolatrendszer új alapokra helyezését, mivel a velük folytatott árucserében keletkező veszteségeket a magyar gazdaság nem tudja hitelekkel finanszírozni. Közölte, hogy a kormányzat preferenciákat kíván nyújtani azoknak az iparvállalatoknak, amelyek a hadiipari termelés csökkenése miatt nehéz helyzetbe kerültek, illetve a további honvédelmi kiadások leépítése következtében a közeljövőben jutnak ilyen helyzetbe. Kapolyi Lászlóval kapcsolatban elmondta, hogy személyét illetően szélsőségesek a megítélések. Korábban szó volt nagyköveti kinevezéséről, de a kormány elnöke kérte, hogy maradjon itthon a kormányzati munkát segíteni. Több munkaajánlatot is tett Kapolyinak, ő ezeket egyelőre nem fogadta el, s gondolkodási időt kért. Horváth Ferenc válaszában kifejtette: az eddigi iparpolitikai koncepció átértékelésére szükség van. Három év alatt meg kell teremteni az ipar fejlődőképességét. Az úgynevezett uránügyről szólva azt mondta, hogy a bánya bezárása 1992-ben várható - ezt ő személy szerint szorgalmazza -, s addig fel lehet készülni az ott dolgozók helyzetének méltányos rendezésére. A válaszokat követően a bizottság egyhangúlag javasolta Horváth Ferenc miniszteri jelölését. (MTI)
1989. május 9., kedd 17:32
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
III/III jelentés Boros Tibor FKgP főügyészről egy oldal
SZER hallgató telefonüzenete:
"Jó napot, Szabad Európa! Grósz pártfőtitkár prágai nyilatkozatáról szeretnék említést tenni. Ahhoz már hozzászoktan, hogy Grósz úr az esetek többségében felelőtlenül, a tények nem kellő ismeretében nyilatkozik, de a prágai tárgyalása és Jakes főtitkárnak tett kijelentései olyan mértékben felháborítottak, hogy erre mindenképpen kötelességemnek érzem a reagálást. A tárgyalásokról tudósítva, kedden este, a magyar TV-Híradó mindhárom kiadásában kiemelte azt a mondatot, miszerint Grósz pártfőtitkár köszönetét fejezte ki a csehszlovák vezetésnek az általuk alkalmazott nemzetiségi politikáért. Tette mindezt annak tudatában, hogy egyre több aggasztó hír érkezik Csehszlovákiából az ottani 800 ezres magyarság hátrányos megkülönböztetéséről, jogainak lábbal tiprásáról. Vagy Grósz úr talán nem emlékszik Duray Miklós olyan szívbemarkoló jajkiáltására, vagy arra a nyílt levélre, amelyet a csehszlovákiai magyar kisebbség jogvédő bizottsága 1988. július 26-án intézett a Magyar Népköztársaság kormányához. Mellesleg akkor is egy felelőtlen Grósz-nyilatkozat volt a kiváltó ok, amelyben a nyilvánvaló nemzetiségi sérelmek felsorolása mellett felkérték a magyar vezetést, ha nem tud, vagy nem akar segíteni a magyar kisebbségnek, legalább ne ártson nekik."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|