|
|
|
|
Az ipari miniszterjelölt: Horváth Ferenc - Az Országgyűlés ipari bizottságának ülése (2. rész)
|
Ezután Horváth Ferenc felvázolta az ipar irányításával kapcsolatos elképzeléseit, de kerülte a részleteket, mert, mint mondta, koncepciója a keddi lapokban, az MTI híradása nyomán már napvilágot látott. Kijelentette: - elszánta magát arra, vállalva a vitákat is, hogy a tárca nem hoz többé elhamarkodott döntéseket. A kormányzati munkával kapcsolatban szólt arról, hogy a miniszterek felelőssége a jövőben nő, és szükségesnek tartja, hogy a kormány tagjai ne gyakoroljanak egymásra nyomást. Inkább jó, személyes viszonyt alakítsanak ki, s önálló döntésekkel tehermentesítsék a testületi kormányzati munkát. Az Ipari Minisztériumban olyan gárdát kíván majd kialakítani, amelyben ötvöződnek a vállalati és az államigazgatási tapasztalatok, a nemzetközi tapasztalatok és a műszaki-gazdasági szemlélet. Ezután az ipari bizottság ülésén résztvevők közül tizenkét képviselő intézett kérdéseket a miniszterjelölthöz és Németh Miklóshoz. Mérei Emil (Baranya m.) és Andi Gábor (Baranya m.) a hazai bányászat leépítése után érdeklődött; Gágyor Pál (Budapest) és Kovács Károly (Budapest) a műszaki fejlesztés és a szerkezetátalakítás összefüggéseire hívta fel a figyelmet; László Ferenc (Fejér m.) a feldolgozóipar prioritása helyett általában a gazdaságosan működő területek fejlesztését sürgette; Horváth János (Székesfehérvár) azt kérdezte, mi a minisztérium terve a hadiipari termelést leépítő vállalatokkal; Kókai Rudolt (Szolnok m.) arról szólt, hogy végre meg kellene határozni, milyen termékeket gyártson az ipar és ahhoz milyen háttériparra van szükség. Juratovics Aladár (Csongrád m.) a hatékony iparpolitika megvalósításához szükséges feltételek megteremtését sürgette; Kovács László (Pest m.) és Tollár József (Zala m.) szorgalmazta, hogy az iparban végre igazi gazdája legyen, és határozottabb döntéseket sürgettek az egyes kérdésekben. Lékai Gusztáv (Hajdú-Bihar m. 13.vk.) arra volt kíváncsi, hogy mi történik akkor, ha a Parlament valamelyik jelölt kinevezését nem szavazza meg; Bíró Miklós (Szabolcs-Szatmár m.) azután érdeklődött, mi lesz Kapolyi László sorsa. (folyt.köv.)
1989. május 9., kedd 17:23
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
III/III jelentés Boros Tibor FKgP főügyészről egy oldal
SZER hallgató telefonüzenete:
"Jó napot, Szabad Európa! Grósz pártfőtitkár prágai nyilatkozatáról szeretnék említést tenni. Ahhoz már hozzászoktan, hogy Grósz úr az esetek többségében felelőtlenül, a tények nem kellő ismeretében nyilatkozik, de a prágai tárgyalása és Jakes főtitkárnak tett kijelentései olyan mértékben felháborítottak, hogy erre mindenképpen kötelességemnek érzem a reagálást. A tárgyalásokról tudósítva, kedden este, a magyar TV-Híradó mindhárom kiadásában kiemelte azt a mondatot, miszerint Grósz pártfőtitkár köszönetét fejezte ki a csehszlovák vezetésnek az általuk alkalmazott nemzetiségi politikáért. Tette mindezt annak tudatában, hogy egyre több aggasztó hír érkezik Csehszlovákiából az ottani 800 ezres magyarság hátrányos megkülönböztetéséről, jogainak lábbal tiprásáról. Vagy Grósz úr talán nem emlékszik Duray Miklós olyan szívbemarkoló jajkiáltására, vagy arra a nyílt levélre, amelyet a csehszlovákiai magyar kisebbség jogvédő bizottsága 1988. július 26-án intézett a Magyar Népköztársaság kormányához. Mellesleg akkor is egy felelőtlen Grósz-nyilatkozat volt a kiváltó ok, amelyben a nyilvánvaló nemzetiségi sérelmek felsorolása mellett felkérték a magyar vezetést, ha nem tud, vagy nem akar segíteni a magyar kisebbségnek, legalább ne ártson nekik."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|