|
|
|
|
Nyilatkozat a bős-nagymarosi vízlépcső ügyében (1. rész) (OS)
|
1989. május 9., kedd - A bős-nagymarosi vízlépcsőre vonatkozó szerződést előzetes vizsgálatok és a lakosság megkérdezése nélkül kötötték meg. Gerő Ernő 1953-ban azt mondta: ,,Át akarják vinni a Dunát egy másik ország területére. Jogosult-e az, hogy azt mondjuk, a vizet azonban osszuk meg 50-50 százalékban? Ez a minimum, azt hiszem. De hogy a vizet is elvigyék, a Dunát is elvigyék, azt nem ,, A határfolyót, vizének 97,5 százalékát egy 30 km-es szakaszon mégis átviszik a szomszédos országba. A visegrád-nagymarosi erőmű szocialista társbérlet lesz. Az Alkotmány 8. paragrafusa kimondja: ,,(1) Az állami tulajdon az egész nép vagyona. (2) Az állam tulajdona mindenekelőtt: a föld méhének kincsei, az állami földterület, ... a vizi ... utak ...,, A vizi út egy részét eladták a szomszédnak. A nép vagyonának másik részét, a Csallóköz meg a Szigetköz alatt felhalmozódott óriási vízkészletet a szomszéd vegyiüzemei hihetetlen mértékben szennyezik. Ezt az ivóvíztartalékot a vízlépcső is szennyezni fogja. A Dunának a vízlépcső miatt keletkező mérgező iszapját nincs hová helyezni. A visegrádi duzzasztógátat földrengésre érzékeny helyen építik. Katasztrófa esetén a mesterséges tó és csatorna vize százezrek életét veszélyezteti. A visegrádi vízerőmű építéséért az osztrákoknak járó elegendő áramot csak az újabb hőerőműben tudjuk megtermelni. A visegrádi vízerőmű árának töredékéből épül egy korszerű gáz-gőzturbinás erőmű Százhalombattán. A megfelelő szennyvíztisztítók építésére nincs elég pénzünk sem nekünk, sem a szomszédunknak. A bős-nagymarosi vízlépcső jóvátehetetlen károkat okoz a természetben, a Földnek a környezetre legveszélyesebb 25 beruházása közé tartozik. A síkvidéki duzzasztógátak környéke elmocsarasodik. Ez a síkvidéki vüzlépcső nem hasonlítható az ausztriai hegyvidéki vízlépcsőkhöz, ezért a képviselők hajókirándulása szemfényvesztés volt. A képviselőknek a kiskörei vízlépcsővel okozott károkat kellett volna megmutatni. Számtalan régészeti kincs, történelmi emlék örökre elvész. A vízügy az ország népét is, a vezetőit is tudatosan félrevezeti, a vízlépcsőt ellenző véleményeket eltitkolja, a Dunaszaurusz, sőt a szovjet Duzzasztógát vetítését megakadályozza. A Magyar Tudományos Akadémia többször is állást foglalt a bős-nagymarosi vízlépcső ellen. A Szlovák Tudományos Akadémia is az építkezés leállítását javasolja, a Csehszlovákiai Magyar Kisebbség Jogvédő Bizottsága ugyancsak tiltakozik a vízlépcső ellen. (folyt.köv.)
1989. május 9., kedd 18:44
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
III/III jelentés Boros Tibor FKgP főügyészről egy oldal
SZER hallgató telefonüzenete:
"Jó napot, Szabad Európa! Grósz pártfőtitkár prágai nyilatkozatáról szeretnék említést tenni. Ahhoz már hozzászoktan, hogy Grósz úr az esetek többségében felelőtlenül, a tények nem kellő ismeretében nyilatkozik, de a prágai tárgyalása és Jakes főtitkárnak tett kijelentései olyan mértékben felháborítottak, hogy erre mindenképpen kötelességemnek érzem a reagálást. A tárgyalásokról tudósítva, kedden este, a magyar TV-Híradó mindhárom kiadásában kiemelte azt a mondatot, miszerint Grósz pártfőtitkár köszönetét fejezte ki a csehszlovák vezetésnek az általuk alkalmazott nemzetiségi politikáért. Tette mindezt annak tudatában, hogy egyre több aggasztó hír érkezik Csehszlovákiából az ottani 800 ezres magyarság hátrányos megkülönböztetéséről, jogainak lábbal tiprásáról. Vagy Grósz úr talán nem emlékszik Duray Miklós olyan szívbemarkoló jajkiáltására, vagy arra a nyílt levélre, amelyet a csehszlovákiai magyar kisebbség jogvédő bizottsága 1988. július 26-án intézett a Magyar Népköztársaság kormányához. Mellesleg akkor is egy felelőtlen Grósz-nyilatkozat volt a kiváltó ok, amelyben a nyilvánvaló nemzetiségi sérelmek felsorolása mellett felkérték a magyar vezetést, ha nem tud, vagy nem akar segíteni a magyar kisebbségnek, legalább ne ártson nekik."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|