|
|
|
|
A Magyar Tudományos Akadémia közgyűlése (2. rész)
|
Felhívták a figyelmet: széles körű felvilágosító munkára van szükség a tudományos kutatás szerepének és hasznának megismertetésére, mivel az utóbbi időben a szegényedés, a növekvő intolerancia miatt országunkban a tudományellenesség érhető tetten. Szó volt arról is, hogy nem indokolt nagyobb szabású természet- és társadalomtudományi programok indítása. Szükség van viszont néhány országos fejlesztési program kezdeményezésére: ilyenek például az elektronizálás és informatika, a környezetvédelmi technológiák, az infrastruktúra (főleg a kutatás és műszaki fejlesztés infrastruktúrája), az új technikát, a technikai fejlődést megalapozó folyamatok kutatása. A közgyűlésen állást foglaltak az Országos Tudományos Kutatási Alap megőrzése mellett. Nélküle ugyanis - mondották - számos egyetemi tanszék nem folytathatna tudományos kutatást. Fontos azonban, hogy ebből kizárólag az alapkutatást támogassák. Az akadémikusok ez alkalommal is kifejezték azt a véleményüket, hogy az akadémia foglaljon állást az ország sorsdöntő kérdéseiben. A tudósok jelentős mértékben segíthetik a kormány döntéseinek megalapozását - hangoztatták. Kifogásolták, hogy a szakértők tanácsait még mindig nem veszik figyelembe minden tekintetben. Példaként említették, hogy a bős-nagymarosi vízlépcső építését vizsgáló ad hoc bizottság még nem kapott választ az általa felvetett kérdésekre. Javasolták, hogy ha a szakértők azt tapasztalják: manipulálják valamelyik szakvéleményt, tárják azt a közvélemény elé. Indítványozták azt is, hogy az akadémia megújulása során erősítsék a demokratizmust. Ezzel kapcsolatban elmondták: egyes intézeti vezetők ,,kisajátítják,, kollegáik tudományos eredményeit. Feljogosítják magukat arra, hogy társszerzőként szerepeljenek, ezt az etikátlan eljárást intézeti demokratizmussal lehet megszüntetni. Az akadémia és az egyetemek kapcsolatáról szólva elmondták: a tudomány károsodna, ha engednének az akadémia és egyetemek szembeállítására irányuló törekvéseknek. Nyugati országok tapasztalata bizonyítja: szükség van az önálló tudományos kutatási hálózatra. Megalapozatlan az egyes egyetemeken megnyilvánuló aggodalom, hogy az akadémiát nagyobb támogatásban részesítik majd, mint az egyetemeket - hangzott el a vitában. Örömmel, ugyanakkor megrendüléssel szóltak arról, hogy rehabilitálták azokat az akadémikusokat, akiket régebben méltánytalanul kizártak a tudós társaságból. Magukat is rehabilitálják, amikor a mindig alkotó tudósok szellemi visszafogadásáról döntenek - vélekedtek a hozzászólók a közgyűlésen. (folyt.köv.)
1989. május 9., kedd 16:06
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
III/III jelentés Boros Tibor FKgP főügyészről egy oldal
SZER hallgató telefonüzenete:
"Jó napot, Szabad Európa! Grósz pártfőtitkár prágai nyilatkozatáról szeretnék említést tenni. Ahhoz már hozzászoktan, hogy Grósz úr az esetek többségében felelőtlenül, a tények nem kellő ismeretében nyilatkozik, de a prágai tárgyalása és Jakes főtitkárnak tett kijelentései olyan mértékben felháborítottak, hogy erre mindenképpen kötelességemnek érzem a reagálást. A tárgyalásokról tudósítva, kedden este, a magyar TV-Híradó mindhárom kiadásában kiemelte azt a mondatot, miszerint Grósz pártfőtitkár köszönetét fejezte ki a csehszlovák vezetésnek az általuk alkalmazott nemzetiségi politikáért. Tette mindezt annak tudatában, hogy egyre több aggasztó hír érkezik Csehszlovákiából az ottani 800 ezres magyarság hátrányos megkülönböztetéséről, jogainak lábbal tiprásáról. Vagy Grósz úr talán nem emlékszik Duray Miklós olyan szívbemarkoló jajkiáltására, vagy arra a nyílt levélre, amelyet a csehszlovákiai magyar kisebbség jogvédő bizottsága 1988. július 26-án intézett a Magyar Népköztársaság kormányához. Mellesleg akkor is egy felelőtlen Grósz-nyilatkozat volt a kiváltó ok, amelyben a nyilvánvaló nemzetiségi sérelmek felsorolása mellett felkérték a magyar vezetést, ha nem tud, vagy nem akar segíteni a magyar kisebbségnek, legalább ne ártson nekik."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|