|
|
|
|
A Magyar Tudományos Akadémia közgyűlése (6. rész)
|
- A kormány a társadalomban és a gazdaságban a tudás - és technológia - intenzív fejlődési pályájának kiépítését, és versenygazdaság kifejlesztését tekinti céljának. Ebben az összefüggésben kulcskérdés a szellemi munka, az értelmiség szerepének felértékelése - mutatott rá Németh Miklós. - A világban a történelem eddigi legnagyobb technológia váltása kezdődött meg. Mi még - sok más országgal együtt - ennek küszöbe előtt állunk. Ahhoz, hogy a világtörténelmi technikaváltás küszöbét át tudjuk lépni, át kell alakítani az egész tulajdonosi termelési és szervezési rendszert. A tudás, a tudomány, a módosuló tartalmu és szervezetű oktatás és a kultúra szerepének növelésével az értékteremtést új területekre kell áthelyezni. Olyan társadalmi-politikai viszonyokat kell teremteni, amelyekben az értékek között meghatározó szerepet kap a teljesítmény, a vállalkozás, a verseny, az erkölcsi tisztaság, az autonóm közösségek szerepe és felelősségvállalása. Vagyis valódi demokrációval kell teret nyitni annak, hogy a társadalomban önfejlődés útján végbe mehessen az új modellhez tartozó új értékrend kialakítása - hangsúlyozta a miniszterelnök. A tudománypolitika új helyének keresésével kapcsolatban arra a nemzeti szempontra hívta fel a figyelmet, hogy kellő önbizalom és hit nélkül nem leszünk képesek megoldani feladatainkat. - Higyjünk a költőnek: egy népnél sem vagyunk alábbvalók Kis nemzet vagyunk ugyan, és lélekszámunkat tekintve azok is maradunk, s naggyá, ismertté csak a teljesítményen, így a tudományos eredményeken keresztűl lehetünk. A magyar tudomány sikerei a jogállamiság, a külpolitikai hídszerep mellett további közeledést és kapcsokat jelentenének Európához, a világhoz és emellett erősítik a nemzet önbizalmát - hangoztatta Németh Miklós. A továbbiakban kifejtette: - Sajnos nálunk a tudománypolitika szocialista hagyománya hosszú ideig a központi és egyéb tervek jelentőségének eltúlzásán, gyakran kézivezérlésen, személyi összefonódásokon alapult. A Magyar Tudományos Akadémia 1949-es államosítása gyámkodást eredményezett. A direkt politikai bevatkozás torzította a tudományos értékrendet. Én azt mondom: soha nem szabad gátolni a tudományos értékek autonóm érvényesülését, bízni kell a tudományos műhelyek értékítéletében. Politikai szándékok nem köthetik guzsba a tudományt. Csak így szárnyalhat a szellem, csak így érvényesülhet a tiszta erkölcsiség, az igazi tudós éltető eleme. Soha többé ne forduljon elő, hogy nemzetközi értékű tudományos kutatási eredmények ne váljanak publikussá és értéktelen, pillanatnyi politikai célokat igazoló, színvonaltalan termékek lássanak napvilágot. (folyt.köv.)
1989. május 8., hétfő 13:33
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
III/III jelentés Boros Tibor FKgP főügyészről egy oldal
SZER hallgató telefonüzenete:
"Jó napot, Szabad Európa! Grósz pártfőtitkár prágai nyilatkozatáról szeretnék említést tenni. Ahhoz már hozzászoktan, hogy Grósz úr az esetek többségében felelőtlenül, a tények nem kellő ismeretében nyilatkozik, de a prágai tárgyalása és Jakes főtitkárnak tett kijelentései olyan mértékben felháborítottak, hogy erre mindenképpen kötelességemnek érzem a reagálást. A tárgyalásokról tudósítva, kedden este, a magyar TV-Híradó mindhárom kiadásában kiemelte azt a mondatot, miszerint Grósz pártfőtitkár köszönetét fejezte ki a csehszlovák vezetésnek az általuk alkalmazott nemzetiségi politikáért. Tette mindezt annak tudatában, hogy egyre több aggasztó hír érkezik Csehszlovákiából az ottani 800 ezres magyarság hátrányos megkülönböztetéséről, jogainak lábbal tiprásáról. Vagy Grósz úr talán nem emlékszik Duray Miklós olyan szívbemarkoló jajkiáltására, vagy arra a nyílt levélre, amelyet a csehszlovákiai magyar kisebbség jogvédő bizottsága 1988. július 26-án intézett a Magyar Népköztársaság kormányához. Mellesleg akkor is egy felelőtlen Grósz-nyilatkozat volt a kiváltó ok, amelyben a nyilvánvaló nemzetiségi sérelmek felsorolása mellett felkérték a magyar vezetést, ha nem tud, vagy nem akar segíteni a magyar kisebbségnek, legalább ne ártson nekik."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|