|
|
|
|
Interjú a Kádádr-börtön egy lakójával
|
SZER ------------------------------------- München, 1989. május 5. (Zsille Zoltán) Leírva: 1989. május 7. Magyar kérdés A hazai sajtóban egyre több szó esik az 1950-es évek pereiről, sőt már az 1956 utáni megtorlásokról is, legalábbis azok egy részéről: megint csak inkább a kommunista vagy volt kommunista áldozatokról és kevesebb a forradalom igazi főszereplőiről, a sosemvolt kommunista névtelen felkelőkről; végképp semmi azokról a perekről, amelyek az állítólagos teljes amnesztia idején vagy után zajlottak Magyarországon a sötét Kádár-rendszerben, amelyet hovatovább a szintén egykor sötétnek bizonyuló utódrendszer is így fog emlegetni. Május 21-ikén, vasárnap a Múlt idő, jelen idő című műsorunkban új sorozat kezdődik. A hónap két utolsó vasárnapján megszólalnak azok, akik az 1960-as és az 1970-es években a Kádár-rendszer börtöneit lakták, ahová azért kerültek, mert éltek azokkal a jogaikkal, amelyek gyakorlása a civilizált társadalmakban állampolgári erénynek számít. A május 21-ikén meginduló sorozat első adásából Thiry István (?) atyát hallják - aki mint a Regnum Marianum tagja - kétszer is megjárta a Kádár-rendszer börtöneit. Történetét csakúgy, mint az utána következőket, Ferenczi Zoltán kollégám rögzítette szalagra, amikor április első két hetében Magyarországon járt. (folyt.)
1989. május 5., péntek
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
III/III jelentés Boros Tibor FKgP főügyészről egy oldal
SZER hallgató telefonüzenete:
"Jó napot, Szabad Európa! Grósz pártfőtitkár prágai nyilatkozatáról szeretnék említést tenni. Ahhoz már hozzászoktan, hogy Grósz úr az esetek többségében felelőtlenül, a tények nem kellő ismeretében nyilatkozik, de a prágai tárgyalása és Jakes főtitkárnak tett kijelentései olyan mértékben felháborítottak, hogy erre mindenképpen kötelességemnek érzem a reagálást. A tárgyalásokról tudósítva, kedden este, a magyar TV-Híradó mindhárom kiadásában kiemelte azt a mondatot, miszerint Grósz pártfőtitkár köszönetét fejezte ki a csehszlovák vezetésnek az általuk alkalmazott nemzetiségi politikáért. Tette mindezt annak tudatában, hogy egyre több aggasztó hír érkezik Csehszlovákiából az ottani 800 ezres magyarság hátrányos megkülönböztetéséről, jogainak lábbal tiprásáról. Vagy Grósz úr talán nem emlékszik Duray Miklós olyan szívbemarkoló jajkiáltására, vagy arra a nyílt levélre, amelyet a csehszlovákiai magyar kisebbség jogvédő bizottsága 1988. július 26-án intézett a Magyar Népköztársaság kormányához. Mellesleg akkor is egy felelőtlen Grósz-nyilatkozat volt a kiváltó ok, amelyben a nyilvánvaló nemzetiségi sérelmek felsorolása mellett felkérték a magyar vezetést, ha nem tud, vagy nem akar segíteni a magyar kisebbségnek, legalább ne ártson nekik."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|