|
|
|
|
Műszaki határzár - Mock, nyugati visszhang
|
Bécs/Hegyeshalom/Budapest, 1989. május 2. kedd (MTI-AP/Reuter/AFP/APA/EFE) - Alois Mock osztrák külügyminiszter üdvözölte, hogy Magyarország megkezdte a műszaki határzár leszerelését. Várkonyi Péter magyar külügyminiszterhez kedden intézett táviratában Mock a vasfüggöny lebontását úgy értékelte, mint a két ország közötti jószomszédi kapcsolatok magas színvonalának kifejeződését és mint annak a társadalmi reformfolyamatnak eredményét, amelyet Magyarországon a nép, a parlament és a kormány elindított.
Magyarország a szó fizikai értelmében is hozzálátott a vasfüggöny felgöngyölítéséhez - írták keddi helyszíni tudósításaikban a nyugati hírügynökségek, miután a magyar határőrség megkezdte a műszaki határzár lebontását az osztrák határon. A Reuter emlékeztetett arra, hogy a most eltűnő szögesdrótkerítés - amelyben 16 voltos áram keringett - annak idején az aknamezőt váltotta fel. Mint az AP írta, az aknamezőt azért szüntették meg, mert Ausztria többször tiltakozott: áradások alkalmával a víz gyakran sodort osztrák területre aknát, amely ottani földműveseket ölt meg. Az elektromos riasztórendszer mostani felszámolását politikai meggondolások indokolták - állapítják meg a hírügynökségek, utalva a magyar útlevél-rendelkezésekre, s emlékeztetnek Pozsgay Imre tavaly októberi kijelentésére: a határzár történelmileg, politikailag és műszakilag egyaránt elavult. Az AP, az AFP és a Reuter is megemlítette, hogy az elmúlt években túlnyomó többségben nem magyarok, hanem más szocialista országok polgárai próbáltak itt Nyugatra szökni. A Reuter szerint osztrák kormánykörökben aggódnak, mert nagyon sok román állampolgár kísérelheti majd meg, hogy a szabaddá váló mezőkön át jusson el az áhított célhoz, a traiskircheni menekülttáborba. Az APA osztrák hírügynökség beszámolt arról, hogy a hegyeshalmi sajtóértekezletet tartó magyar illetékesek hangsúlyozták: a határzár fölszámolása szuverén és önálló magyar lépés, erről egyedül Budapest hozta meg a döntést. A határon nincs érvényben lőparancs - emelte ki az APA. ,,A magyar határőr csak akkor használhatja fegyverét, ha közvetlenül megtámadják,, - idézte az illetékeseket az osztrák hírügynökség, s kitért arra is, hogy magyar részről nem kívánnak foglalkozni azzal, milyen esetleges intézkedéseket hozhatnak más államok saját polgáraik magyarországi utazásának engedélyezésével kapcsolatban. +++
1989. május 2., kedd 18:11
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
III/III jelentés Boros Tibor FKgP főügyészről egy oldal
SZER hallgató telefonüzenete:
"Jó napot, Szabad Európa! Grósz pártfőtitkár prágai nyilatkozatáról szeretnék említést tenni. Ahhoz már hozzászoktan, hogy Grósz úr az esetek többségében felelőtlenül, a tények nem kellő ismeretében nyilatkozik, de a prágai tárgyalása és Jakes főtitkárnak tett kijelentései olyan mértékben felháborítottak, hogy erre mindenképpen kötelességemnek érzem a reagálást. A tárgyalásokról tudósítva, kedden este, a magyar TV-Híradó mindhárom kiadásában kiemelte azt a mondatot, miszerint Grósz pártfőtitkár köszönetét fejezte ki a csehszlovák vezetésnek az általuk alkalmazott nemzetiségi politikáért. Tette mindezt annak tudatában, hogy egyre több aggasztó hír érkezik Csehszlovákiából az ottani 800 ezres magyarság hátrányos megkülönböztetéséről, jogainak lábbal tiprásáról. Vagy Grósz úr talán nem emlékszik Duray Miklós olyan szívbemarkoló jajkiáltására, vagy arra a nyílt levélre, amelyet a csehszlovákiai magyar kisebbség jogvédő bizottsága 1988. július 26-án intézett a Magyar Népköztársaság kormányához. Mellesleg akkor is egy felelőtlen Grósz-nyilatkozat volt a kiváltó ok, amelyben a nyilvánvaló nemzetiségi sérelmek felsorolása mellett felkérték a magyar vezetést, ha nem tud, vagy nem akar segíteni a magyar kisebbségnek, legalább ne ártson nekik."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|