|
|
|
|
Munkásgyűlések a mecseki ércbányáknál - Az uránbányászok nem várták a vállalat megszüntetésének hírét (1. rész)
|
1989. május 2., kedd - A mecseki uránbányászok ezreit váratlanul érte vállalatuk megszüntetésének híre, amiről Horváth Ferenc ipari minisztériumi államtitkár vasárnapi tévé-nyilatkozatából értesültek. A vállalat vezetői ezért az ünnepek utáni első munkanapon, a kedd délutáni műszakváltáskor tartott munkásgyűléseken tájékoztatták a dolgozókat a sorsukat érintő kérdés hátteréről. A kollektívák nevében azt is megfogalmazták, hogy változatlanul alapvető feladatuknak tekintik az 1993-ig szóló magyar-szovjet uránegyezményben foglaltak teljesítését.
A vasárnapi TV-Híradóban a miniszteri tárca várományosa azt mondta, hogy a vállalatot két-három év múlva felszámolják, mert évente kettő és félmilliárd forintos állami támogatásra szorul. Az uránbányászok már rég sürgetik ugyan a jövőjükre vonatkozó tájékoztatást, most mégis váratlanul érte őket a hír. a kormányzati döntést ugyanis az év második felére várták, s tudomásuk szerint annak előkészítése során mérlegelik a vállalatnak a hazai energiatermelésben, környezete gazdasági életében betöltött szerepét, működésének népgazdasági előnyeit, kiegészítő tevékenységének jelentőségét is, nemcsak az állami támogatások szükségszerű csökkentését. A munkásgyűléseken elhangzott tájékoztatójukban a vállalat vezetői hangsúlyozták, hogy korainak és váratlannak tartják az államtitkár kijelentését, amíg a kormány meg nem hozta döntését az ügyben. Azt is elmondták, hogy a bányaművelés mélyülésével, az ércesedési viszonyok romlásával összefüggő gondok, valamint az infláció, az adórendszer és a világpiaci árcsökkenés okozta külső körülmények kedvezőtlen hatásai ellenére a mecseki ércbányászat javította hatékonysági mutatóit, amelyek nemzetközi összehasonlításban is megállják a helyüket. Hangoztatták továbbá, hogy a két és félmilliárdos támogatást ugyan nem szünteti meg, de számottevően ellensúlyozza a vállalat dollárt kiváltó tevékenysége és a Paksi Atomerőmű által befizetett különbözeti termelői forgalmi adónak az uránbánya vállalatra jutó hányada. Varga Mihály, a Mecseki Ércbányászati Vállalat vezérigazgatója az MTI munkatársának elmondta, hogy az ércbányászat eszközeit nem könnyű a termékszerkezet-váltás szellemében más célra átcsoportosítani, de a vállalkozási tevékenységüket már eddig is bővíteni igyekeztek, szorgalmazzák műszaki-fejlesztési eredményeik szélesebb körű hasznosítását. (folyt.köv.)
1989. május 2., kedd 19:02
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
III/III jelentés Boros Tibor FKgP főügyészről egy oldal
SZER hallgató telefonüzenete:
"Jó napot, Szabad Európa! Grósz pártfőtitkár prágai nyilatkozatáról szeretnék említést tenni. Ahhoz már hozzászoktan, hogy Grósz úr az esetek többségében felelőtlenül, a tények nem kellő ismeretében nyilatkozik, de a prágai tárgyalása és Jakes főtitkárnak tett kijelentései olyan mértékben felháborítottak, hogy erre mindenképpen kötelességemnek érzem a reagálást. A tárgyalásokról tudósítva, kedden este, a magyar TV-Híradó mindhárom kiadásában kiemelte azt a mondatot, miszerint Grósz pártfőtitkár köszönetét fejezte ki a csehszlovák vezetésnek az általuk alkalmazott nemzetiségi politikáért. Tette mindezt annak tudatában, hogy egyre több aggasztó hír érkezik Csehszlovákiából az ottani 800 ezres magyarság hátrányos megkülönböztetéséről, jogainak lábbal tiprásáról. Vagy Grósz úr talán nem emlékszik Duray Miklós olyan szívbemarkoló jajkiáltására, vagy arra a nyílt levélre, amelyet a csehszlovákiai magyar kisebbség jogvédő bizottsága 1988. július 26-án intézett a Magyar Népköztársaság kormányához. Mellesleg akkor is egy felelőtlen Grósz-nyilatkozat volt a kiváltó ok, amelyben a nyilvánvaló nemzetiségi sérelmek felsorolása mellett felkérték a magyar vezetést, ha nem tud, vagy nem akar segíteni a magyar kisebbségnek, legalább ne ártson nekik."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|