|
|
 |
|
 |
Képviselői vita a Parlamentben - (2. rész) kulturális bizottság
|
Glatz Ferenc fontosnak ítélte a kulturális külkapcsolatok
erősítését: olyan új kulturális-külpolitika intézményi
megszervezését, illetve káderutánpótlásának biztosítását, amely
jobban bekapcsolja hazánkat az európai, illetve a világkultúrába.
Különösképpen szükséges ez azért is - mondotta - mert az 1992-ben
megvalósítandó egységes európai piac nemcsak közös gazdasági, hanem
kulturális intézményeket is létre fog hozni, illetve működtetni. Egy
másik gondolatkört érintve Glatz Ferenc hangsúlyozta: mivel az
egyház, mint intézmények együttese szorosan kötődik a magyar kultúra
egészéhez, elképzelhetőnek tartja, hogy az egyház ügye
visszakerüljön a kulturális tárcához. Ez utóbbival összefüggésben
Németh Miklós emlékeztetett rá, hogy mind az egyház-, mind az
ifjúságpolitikát összkormányzati feladatként kívánják kezelni, és
ennek megfelelően készül javaslat e két területre az átalakítandó
intézményrendszerben.
Az elhangzottak alapján a kulturális bizottság tagjai - miként a
képviselők hozzászólásaiból kiderül - támogatták a kormányfőnek az
új miniszter személyére tett javaslatát. Bokor László (Budapest)
üdvözölte, hogy Glatz Ferenc a kultúráról, oktatásról, tudományról,
mint szerves egységről beszélt, s javasolta, hogy megválasztása
esetén vizsgálja felül a művelődési tárca költségvetésében az
oktatásra, illetve kultúrára fordított 80-20 százalékos arányt. Tóth
János, a bizottság titkára arra kérte a jövendő minisztert, hogy
állítsa munkájának előterébe mind a tudományos-műszaki értelmiség,
mind a tehetséggondozás kérdését, Garbacz Katalin (Fejér m.) pedig
arra kérte, hogy fordítson figyelmet a pedagógusok munkájának
megnyugtató anyagi elismerésére. Zsigmond Attila (Budapest) Glatz
Ferencnek azt véleményét üdvözölte, miszerint a ,,beleszólásos,,
irányítás helyett a tehetségek mecénálása a fontos, Kállai Ferenc
(országos lista) pedig annak a reményének adott hangot, hogy az új
miniszter rokonszenves koncepcióját az átmeneti, zűrzavaroktól sem
mentes időszakban is érvényesíteni tudja majd. A kulturális
bizottság vitájában felszólalt még Benjámin Judit (Budapest) - aki
azt javasolta, hogy a bizottság tartózkodjon a határozott
véleménynyilvánítástól -, valamint Földy Ferenc
(Borsod-Abaúj-Zemplén megye), Árvai Lászlóné (Heves megye) és Bánáti
Lászlóné (Pest megye).
(folyt.köv.)
1989. május 2., kedd 16:00
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
III/III jelentés Boros Tibor FKgP főügyészről egy oldal
SZER hallgató telefonüzenete:
"Jó napot, Szabad Európa! Grósz pártfőtitkár prágai nyilatkozatáról szeretnék említést tenni. Ahhoz már hozzászoktan, hogy Grósz úr az esetek többségében felelőtlenül, a tények nem kellő ismeretében nyilatkozik, de a prágai tárgyalása és Jakes főtitkárnak tett kijelentései olyan mértékben felháborítottak, hogy erre mindenképpen kötelességemnek érzem a reagálást. A tárgyalásokról tudósítva, kedden este, a magyar TV-Híradó mindhárom kiadásában kiemelte azt a mondatot, miszerint Grósz pártfőtitkár köszönetét fejezte ki a csehszlovák vezetésnek az általuk alkalmazott nemzetiségi politikáért. Tette mindezt annak tudatában, hogy egyre több aggasztó hír érkezik Csehszlovákiából az ottani 800 ezres magyarság hátrányos megkülönböztetéséről, jogainak lábbal tiprásáról. Vagy Grósz úr talán nem emlékszik Duray Miklós olyan szívbemarkoló jajkiáltására, vagy arra a nyílt levélre, amelyet a csehszlovákiai magyar kisebbség jogvédő bizottsága 1988. július 26-án intézett a Magyar Népköztársaság kormányához. Mellesleg akkor is egy felelőtlen Grósz-nyilatkozat volt a kiváltó ok, amelyben a nyilvánvaló nemzetiségi sérelmek felsorolása mellett felkérték a magyar vezetést, ha nem tud, vagy nem akar segíteni a magyar kisebbségnek, legalább ne ártson nekik."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|