|
|
 |
|
 |
1989. május 1-je (33. rész) - Városliget, vitafórumok
|
A politikai vitaprogramok a Baloldali Alternatíva Egyesülés
munkásfórumával folytatódtak. A rendezvény fő mondanivalóját a
,,Minden gazdasági hatalmat a dolgozóknak
,, és a
,,Munkásönkormányzatot
,, jelszavak fejezték ki.
A vitafórumon Krausz Tamás történész hangoztatta: a Baloldali
Alternatíva Egyesülés olyan politika kialakítását és megvalósítását
szorgalmazza, amely a jelenlegi helyzetből való kijutást átfogó
társadalmi reformmal kapcsolja össze. A szervezet a magántőkés és az
állami szektorban is elengedhetetlennek tartja a gazdálkodás nagy
fokú demokratizálását. Leszögezte, hogy a gazdasági demokrácia a
társadalmi fejlődés egyedüli útja, minden más út visszafelé vezet.
A Baloldali Alternatíva Egyesülés sátránál összesereglett
érdeklődők több kérdést tettek fel arra vonatkozóan, hogy a
szervezet milyen lehetőséget lát az 1956-ban működött munkástanácsok
felállítására. Szabó András György filozófus kifejtette: a
munkástanácsok visszaállítására szükség lenne, természetesen a mai
helyzetnek megfelelően korszerűsített formában. A munkásellenőrzés
létrehozását nélkülözhetetlennek tartotta, mert szerinte semmilyen
tőkés, vagy állami irányítás nem képes arra, hogy olyan
hatékonyságot, eredményességet érjen el, mint a dolgozók kollektív
alkotóereje és közvetlen anyagi érdekeltsége.
A vitafórumon a szervezet képviselői többször is felolvasták azt
a szolidarítási nyilatkozatot, amelyben az önhibájukon kívül
felszámolásra került üzemek dolgozóit támogatják. A szervezet a
szolidarítás különböző formáit fogja alkalmazni mindazok érdekében,
akiket hasonló sors fenyeget. Amennyiben az Alkotmányban garantált
munkához való jogukat a dolgozók nem tudják érvényesíteni, nem
fognak visszariadni a szolidarítási sztrájktól sem - hangoztatja a
nyilatkozat. A munkásfórum alkalmi tagtoborzással ért véget.
A kora délutáni politikai vitaprogramoknak rövid időre
szemlélője volt Grósz Károly is, aki párt- és szakszervezeti vezetők
társaságában sétált a Sajtó utcában. Az MSZMP főtitkára az őt kísérő
érdeklődők gyűrűjében válaszolt a feltett kérdésekre. Többen
autogramot kértek, vagy egyszerűen kézszorítással üdvözölték Grósz
Károlyt. (folyt.köv.)
1989. május 1., hétfő 19:36
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
III/III jelentés Boros Tibor FKgP főügyészről egy oldal
SZER hallgató telefonüzenete:
"Jó napot, Szabad Európa! Grósz pártfőtitkár prágai nyilatkozatáról szeretnék említést tenni. Ahhoz már hozzászoktan, hogy Grósz úr az esetek többségében felelőtlenül, a tények nem kellő ismeretében nyilatkozik, de a prágai tárgyalása és Jakes főtitkárnak tett kijelentései olyan mértékben felháborítottak, hogy erre mindenképpen kötelességemnek érzem a reagálást. A tárgyalásokról tudósítva, kedden este, a magyar TV-Híradó mindhárom kiadásában kiemelte azt a mondatot, miszerint Grósz pártfőtitkár köszönetét fejezte ki a csehszlovák vezetésnek az általuk alkalmazott nemzetiségi politikáért. Tette mindezt annak tudatában, hogy egyre több aggasztó hír érkezik Csehszlovákiából az ottani 800 ezres magyarság hátrányos megkülönböztetéséről, jogainak lábbal tiprásáról. Vagy Grósz úr talán nem emlékszik Duray Miklós olyan szívbemarkoló jajkiáltására, vagy arra a nyílt levélre, amelyet a csehszlovákiai magyar kisebbség jogvédő bizottsága 1988. július 26-án intézett a Magyar Népköztársaság kormányához. Mellesleg akkor is egy felelőtlen Grósz-nyilatkozat volt a kiváltó ok, amelyben a nyilvánvaló nemzetiségi sérelmek felsorolása mellett felkérték a magyar vezetést, ha nem tud, vagy nem akar segíteni a magyar kisebbségnek, legalább ne ártson nekik."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|