|
|
 |
|
 |
Dél-ázsiai május elseje
|
Rácz Péter, az MTI tudósítója jelenti:
Új-Delhi, 1989. május 1. hétfő (MTI-tud) - Felvonulásokkal és nagygyűlésekkel emlékeztek meg az indiai dolgozók a munka ünnepéről, jóllehet május elseje nem számít hivatalos ünnepnek a dél-ázsiai országban. A fővárosban hat szakszervezeti szövetség szervezésében többezren vonultak a parlament közelébe. A résztvevők beadványt juttattak el a miniszterelnökhöz, amelyben a többi között követelték, hogy a munkához való jogot sorolják be az alapvető jogok közé.
Bindeszvari Dubej munkaügyi miniszter május elseje alkalmából
üzenetben üdvözölte az indiai dolgózokat. Ebben leszögezte, hogy a
kormány támogatja a szakszervezeti mozgalmat és elismeri a munkások
hozzájárulásának jelentőségét az ország boldogulásához, de egyúttal
felhívja a figyelmet arra is, hogy olyan munkahelyi légkörre van
szükség, amely lehetővé teszi a termelékenység és a hatékonyság
javítását.
Bangladesben a kormány - május elseje tiszteletéül - általános
ünnepnek nyilvánította a hétfői napot. Hoszain Mohammed Ersad elnök
üzenetet tett közzé: ebben elkötelezettségre és odaadásra szólította
fel az ország lakosságát, hogy mindenki élvezhesse a függetlenség
gyümölcseit. Dakkában, a fővárosban becslések szerint húszezer
dolgozó vonult föl tizenkilenc szakszervezet felszólítására. A menet
résztvevői a minimális bér emelését és pénzügyi juttatásokat
követeltek a dolgozók részére.
Az idei május elseje alkalmából a pakisztáni polgári kormány
feloldotta a szakszervezetek tevékenységére vonatkozó tilalmat,
amelyet meg a Ziaul Hakk vezette katonai rezsim vetett ki. A
szakszervezetek működésének engedélyezése vonatkozik az állami
kézben lévő ágazatokra is, köztük a pakisztáni légitársaságra, a
televízióra és rádióra. A dolgozók ünnepéről való megemlékezés
jeléül a kormány rendkívüli kedvezményeket jelentett be.
Pakisztánban először 1972-ben, a néhai Zulfikar Ali Bhutto - a
jelenlegi miniszterelnök asszony apja - országlásának ideje alatt
engedélyezték hivatalosan május elseje megünneplését. +++
1989. május 1., hétfő 16:50
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
III/III jelentés Boros Tibor FKgP főügyészről egy oldal
SZER hallgató telefonüzenete:
"Jó napot, Szabad Európa! Grósz pártfőtitkár prágai nyilatkozatáról szeretnék említést tenni. Ahhoz már hozzászoktan, hogy Grósz úr az esetek többségében felelőtlenül, a tények nem kellő ismeretében nyilatkozik, de a prágai tárgyalása és Jakes főtitkárnak tett kijelentései olyan mértékben felháborítottak, hogy erre mindenképpen kötelességemnek érzem a reagálást. A tárgyalásokról tudósítva, kedden este, a magyar TV-Híradó mindhárom kiadásában kiemelte azt a mondatot, miszerint Grósz pártfőtitkár köszönetét fejezte ki a csehszlovák vezetésnek az általuk alkalmazott nemzetiségi politikáért. Tette mindezt annak tudatában, hogy egyre több aggasztó hír érkezik Csehszlovákiából az ottani 800 ezres magyarság hátrányos megkülönböztetéséről, jogainak lábbal tiprásáról. Vagy Grósz úr talán nem emlékszik Duray Miklós olyan szívbemarkoló jajkiáltására, vagy arra a nyílt levélre, amelyet a csehszlovákiai magyar kisebbség jogvédő bizottsága 1988. július 26-án intézett a Magyar Népköztársaság kormányához. Mellesleg akkor is egy felelőtlen Grósz-nyilatkozat volt a kiváltó ok, amelyben a nyilvánvaló nemzetiségi sérelmek felsorolása mellett felkérték a magyar vezetést, ha nem tud, vagy nem akar segíteni a magyar kisebbségnek, legalább ne ártson nekik."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|