|
|
|
|
A Bajcsy-Zsilinszky Endre Baráti Társaság nyílt levele az Országgyűléshez (1. rész) (OS)
|
Budapest, 1989. április 30., vasárnap - A természeti környezet és a nép, az ország érdeke ellentétes a vízügyi ágazat érdekeivel, a környezetvédelem összeférhetetlen a vízgazdálkodás mai gyakorlatával. A vízügyi ágazat a maga öncélú és az országra, a népre rendkívül káros munkáját hasznosnak, sőt környezetkímélőnek kiáltja ki. A környezetvédelmi és vízgazdálkodási miniszter pedig egy évtizedekig tartó környezetromboló programot valósít meg. A bős-nagymarosi vízlépcső nemcsak a vízügyi szolgálat egyéb kötelezettségeitől vonja el az emberi és anyagi erőket, hanem a természet- és környezetvédelemtől is. A Környezetvédelmi és Vízgazdálkodási Minsiztérium a környezet rovására váltja valóra a vízügy céljait. Mindezt jól szemlélteti a KVM-nek a Magyarország környezeti állapotáról kiadott vitaanyaga (Magyar Hírlap, 1989. január 25.). A Duna Kör válaszából (Magyar Hírlap, 1989. április 22.) is látható, hogy a KVM a kérdéseket helytelenül, nem célravezetően teszi fel. A mai botrányos gyakorlatra jellemző példa: már 1952-ben felvetődött egy visegrádi vízerőmű terve. (Akkor a bősi erőműről még szó sem volt.) A bős-nagymarosi vízlépcsőrendszerre vonatkozó szerződést Lázár György a nép és az Országgyűlés megkérdezése nélkül írta alá 1977-ben. A BNV-ről a hosszú évekig tartó hírzárlat miatt jóformán semmit sem tudhatott az ország. A magyar népnek, Magyarországnak az érdekeit megcsúfoló mű épül, a lakosság egyre inkább tiltakozik. A KVM, élén a miniszterével, manipulálja az Országgyűlést, a hatóságokat, a társadalmat, és nem veszi figyelembe a többi ágazat, sőt a Magyar Tudományos Akadémia véleményét sem. Sok kérdésre máig sincs válasz, így arra sem, hogy mi lesz a mérgező szennyvíziszappal, hogy tönkremennek a termőföldek, hogy kipusztulnak a halak, hogy Szigetköz, meg Csallóköz alatt lévő rengeteg ivóvíz még jobban elszennyeződik, sőt hogy a visegrádi duzzasztógát földrengésveszélyes helyen épül. Nagymaroson legalább tízmillió forintot pazarolnak el naponta. A vízügyesek a bírálatokat a saját illetékességi körükbe való beavatkozásnak minősítik, magukat azonban minden más szakmában is csalhatatlannak tartják. A vízek kisajátításával hűbérurak gyanánt uralkodnak az egész országon. Ezzel állandóan növelik a politikai feszültséget. A környezetrombolás bevált módszere: szép csendben elkezdik az építkezést, aztán amikor a nép tiltakozik, akkor az addig elköltött sok pénzre hivatkoznak, hogy most már nem szabad veszni hagyni a megkezdett munkát. (folyt.köv.)
1989. április 30., vasárnap 18:38
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
III/III jelentés Boros Tibor FKgP főügyészről egy oldal
SZER hallgató telefonüzenete:
"Jó napot, Szabad Európa! Grósz pártfőtitkár prágai nyilatkozatáról szeretnék említést tenni. Ahhoz már hozzászoktan, hogy Grósz úr az esetek többségében felelőtlenül, a tények nem kellő ismeretében nyilatkozik, de a prágai tárgyalása és Jakes főtitkárnak tett kijelentései olyan mértékben felháborítottak, hogy erre mindenképpen kötelességemnek érzem a reagálást. A tárgyalásokról tudósítva, kedden este, a magyar TV-Híradó mindhárom kiadásában kiemelte azt a mondatot, miszerint Grósz pártfőtitkár köszönetét fejezte ki a csehszlovák vezetésnek az általuk alkalmazott nemzetiségi politikáért. Tette mindezt annak tudatában, hogy egyre több aggasztó hír érkezik Csehszlovákiából az ottani 800 ezres magyarság hátrányos megkülönböztetéséről, jogainak lábbal tiprásáról. Vagy Grósz úr talán nem emlékszik Duray Miklós olyan szívbemarkoló jajkiáltására, vagy arra a nyílt levélre, amelyet a csehszlovákiai magyar kisebbség jogvédő bizottsága 1988. július 26-án intézett a Magyar Népköztársaság kormányához. Mellesleg akkor is egy felelőtlen Grósz-nyilatkozat volt a kiváltó ok, amelyben a nyilvánvaló nemzetiségi sérelmek felsorolása mellett felkérték a magyar vezetést, ha nem tud, vagy nem akar segíteni a magyar kisebbségnek, legalább ne ártson nekik."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|