Rendszerváltás és az MTI
mti.hu1989 › február 16.
1989  1990
1989. január
HKSzeCsPSzoV
2627282930311
2345678
9101112131415
16171819202122
23242526272829
303112345
1989. február
HKSzeCsPSzoV
303112345
6789101112
13141516171819
20212223242526
272812345
6789101112
1989. március
HKSzeCsPSzoV
272812345
6789101112
13141516171819
20212223242526
272829303112
3456789
Az oldalon látható MTI hírek és fotók az Magyar Távirati Iroda korabeli hírkiadásából származnak. További információt itt talál.
Keresés az MTI
hírekbenképekben
Összes MTI-hír
Ezt mondták a rádiók
SZER:

Kutrucz Gizella (Világhíradó)

"Engedjétek beszélni Kutruczot - mondja Ember Judit - 1985-ben egy nap alatt felvett és még mindig betiltott videokazettán terjedő filmjének címe. A címszereplő azóta is beszél. Mostanában nem a háborús bűnösök sorsa, hanem a jelenlegi hatalom eredete, működésmódja érdekli igazán. Hiába dolgozott évtizedekig a KB apparátusában az úgynevezett agit.-prop.-osztályon, sok mindenre csak utólag, nyugdíjazása után jött rá. Az utóbbi években a koncepciós perek előkészítéséről és fontos lefolyásáról gyűjtött dokumentumokat és interjúkat. Ezek alapján arra a következtetésre jutott, hogy a leghíresebb ügy, a Rajk-per rendezői között Rákosi és Farkas Mihály után rögtön Kádár János következik a bűnösök sorában, megelőzve még Gerő Ernőt is. Például Farkas és Kádár közösen adta ki az utasítást abban a bizonyos sváb villában, hogy Rajkot meg kell kínozni, miután nem sikerült rábeszélniük az együttműködésre. Kádár felelősségét mindmáig elmosták."

A Bajcsy-Zsilinszky Endre Baráti Társaság nyílt levele az Országgyűléshez (1. rész) (OS)

Budapest, 1989. április 30., vasárnap - A természeti környezet
és a nép, az ország érdeke ellentétes a vízügyi ágazat érdekeivel, a
környezetvédelem összeférhetetlen a vízgazdálkodás mai
gyakorlatával. A vízügyi ágazat a maga öncélú és az országra, a
népre rendkívül káros munkáját hasznosnak, sőt környezetkímélőnek
kiáltja ki. A környezetvédelmi és vízgazdálkodási miniszter pedig
egy évtizedekig tartó környezetromboló programot valósít meg. A
bős-nagymarosi vízlépcső nemcsak a vízügyi szolgálat egyéb
kötelezettségeitől vonja el az emberi és anyagi erőket, hanem a
természet- és környezetvédelemtől is. A Környezetvédelmi és
Vízgazdálkodási Minsiztérium a környezet rovására váltja valóra a
vízügy céljait. Mindezt jól szemlélteti a KVM-nek a Magyarország
környezeti állapotáról kiadott vitaanyaga (Magyar Hírlap, 1989.
január 25.). A Duna Kör válaszából (Magyar Hírlap, 1989. április
22.) is látható, hogy a KVM a kérdéseket helytelenül, nem
célravezetően teszi fel.

    A mai botrányos gyakorlatra jellemző példa: már 1952-ben
felvetődött egy visegrádi vízerőmű terve. (Akkor a bősi erőműről még
szó sem volt.) A bős-nagymarosi vízlépcsőrendszerre vonatkozó
szerződést Lázár György a nép és az Országgyűlés megkérdezése nélkül
írta alá 1977-ben. A BNV-ről a hosszú évekig tartó hírzárlat miatt
jóformán semmit sem tudhatott az ország. A magyar népnek,
Magyarországnak az érdekeit megcsúfoló mű épül, a lakosság egyre
inkább tiltakozik. A KVM, élén a miniszterével, manipulálja az
Országgyűlést, a hatóságokat, a társadalmat, és nem veszi figyelembe
a többi ágazat, sőt a Magyar Tudományos Akadémia véleményét sem. Sok
kérdésre máig sincs válasz, így arra sem, hogy mi lesz a mérgező
szennyvíziszappal, hogy tönkremennek a termőföldek, hogy
kipusztulnak a halak, hogy Szigetköz, meg Csallóköz alatt lévő
rengeteg ivóvíz még jobban elszennyeződik, sőt hogy a visegrádi
duzzasztógát földrengésveszélyes helyen épül. Nagymaroson legalább
tízmillió forintot pazarolnak el naponta. A vízügyesek a bírálatokat
a saját illetékességi körükbe való beavatkozásnak minősítik, magukat
azonban minden más szakmában is csalhatatlannak tartják. A vízek
kisajátításával hűbérurak gyanánt uralkodnak az egész országon.
Ezzel állandóan növelik a politikai feszültséget.

    A környezetrombolás bevált módszere: szép csendben elkezdik az
építkezést, aztán amikor a nép tiltakozik, akkor az addig elköltött
sok pénzre hivatkoznak, hogy most már nem szabad veszni hagyni a
megkezdett munkát. (folyt.köv.)


1989. április 30., vasárnap 18:38


Vissza » Folytatásokkal » A hírhez kapcsolódik »

Partnereink
Dokumentumok
III/III jelentés Boros Tibor FKgP főügyészről egy oldal


SZER hallgató telefonüzenete:

"Jó napot, Szabad Európa! Grósz pártfőtitkár prágai nyilatkozatáról szeretnék említést tenni. Ahhoz már hozzászoktan, hogy Grósz úr az esetek többségében felelőtlenül, a tények nem kellő ismeretében nyilatkozik, de a prágai tárgyalása és Jakes főtitkárnak tett kijelentései olyan mértékben felháborítottak, hogy erre mindenképpen kötelességemnek érzem a reagálást. A tárgyalásokról tudósítva, kedden este, a magyar TV-Híradó mindhárom kiadásában kiemelte azt a mondatot, miszerint Grósz pártfőtitkár köszönetét fejezte ki a csehszlovák vezetésnek az általuk alkalmazott nemzetiségi politikáért. Tette mindezt annak tudatában, hogy egyre több aggasztó hír érkezik Csehszlovákiából az ottani 800 ezres magyarság hátrányos megkülönböztetéséről, jogainak lábbal tiprásáról. Vagy Grósz úr talán nem emlékszik Duray Miklós olyan szívbemarkoló jajkiáltására, vagy arra a nyílt levélre, amelyet a csehszlovákiai magyar kisebbség jogvédő bizottsága 1988. július 26-án intézett a Magyar Népköztársaság kormányához. Mellesleg akkor is egy felelőtlen Grósz-nyilatkozat volt a kiváltó ok, amelyben a nyilvánvaló nemzetiségi sérelmek felsorolása mellett felkérték a magyar vezetést, ha nem tud, vagy nem akar segíteni a magyar kisebbségnek, legalább ne ártson nekik."
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA

Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
Az oldalon olvasható MTI hírek a Magyar Távirati Iroda korabeli, napi 250-300 hírből álló teljes napi kiadásaiból származnak. A fotóválogatás alapja az MTI napi 1000 darabból álló negatív állománya. A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény 1 § (2) p) pontja és 84/A §-a alapján törvényi védelem alá tartoznak. Tilos azokat akár eredeti, akár átírt formában bármilyen médiumban közölni, sugározni vagy továbbadni, részben vagy egészben számítógépen tárolni - a személyes és nem kereskedelmi felhasználás eseteinek kivételével. (Az adatbázis-azonosítót az MTI belső szerkesztőségi rendszere tartalmazza.)

Az MTI előzetes engedélye nélkül tilos az MTI honlapjaira mutató, valamint az oldalak belső tartalmához vezető link elhelyezése.
mti.hu Impresszum
Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt. © Minden jog fentartva.
WEB10BUD