|
|
 |
|
 |
Fidesz-nap (2. rész)
|
Forgács Imre (MSZMP) kifejtette, hogy az MSZMP a választásokon
azokra számít, akik tárgyilagosan tudják megítélni az elmúlt 30-40
év történelmét. Hozzátette: az MSZMP hátrányos helyzetből indul,
hiszen az elmúlt évtizedek hibáiért vállalnia kell a felelősséget.
Hangsúlyozta: azoknak a támogatására számítanak, akik konstruktív
kibontakozást remélnek a választásoktól és a politikai megújulástól.
Utalt arra, hogy az MSZMP komoly tárgyalás-előkészítő fázisban van
az Ellenzéki Kerekasztallal, s ezeken a megbeszéléseken kell
meghatározni a választások játékszabályait.
Ezt követően arról fejtették ki véleményüket a részvevők, hogy
végleges vagy közbülső választásokat képzelnek-e el. Forgács Imre
szerint a soron következő választásoknak átmenetieknek kell lenniük.
Kifejtette: a jelenlegi helyzet nem kellőképp tisztázott ahhoz, hogy
a választások szabályai hosszabb távra vonatkozzanak. Az MSZMP úgy
tervezi, hogy jelenleg mindenképpen részben megegyezésen, részben
versenyen alapuló választásokat tartsanak. Kovács László szerint a
választások fő célja: az egypártrendszerből átlépni a
többpártrendszerbe. Ahhoz, hogy ez sikeres legyen, működőképes
politikai pártokra van szükség. Ám idő kell ahhoz, hogy a pártok
erre technikailag felkészüljenek. Magyar Bálint szerint paktumokra
épülő köztes választások nem lennének célszerűek. Ugyanilyen fontos,
hogy ne jöjjenek létre kettős hatalmi intézmények (például
kétkamarás parlament). A kétkamarás parlament felállítását Orbán
Viktor is ellenezte. Sikraszállt amellett, hogy jövő tavasszal
szabad választásokat tartsanak. S. Hegedűs László elképzelhetőnek
tartja, hogy a helyhatósági választásokat már ősszel megrendezzék.
Ezt Magyar Bálint vitatta. Rámutatott: a helyi választásokat csak az
országgyűlési választások után szabadna megtartani. Hardi Péter is
ellenezte a közbülső választásokat. Ugyanakkor figyelmeztetett, hogy
országgyűlési választásokat csak működőképes pártok esetén lehet
tartani, legkésőbb 1990-ben.
A választási programtézisekről szólva Hardi Péter kiemelte: az
FKgP által képviselt rétegek időtálló törvényeket várnak. A párt
programja megkülönböztetett figyelmet szentel majd a
szektorsemlegesség deklarálására. S. Hegedűs László kifejtette: a
néppárt programja elsősorban az agrárszektor kérdéseivel, illetőleg
a helyi szuverenitáson alapuló önkormányzat megvalósításával kíván
foglalkozni. (folyt.köv.)
1989. április 22., szombat 22:09
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
III/III jelentés Boros Tibor FKgP főügyészről egy oldal
SZER hallgató telefonüzenete:
"Jó napot, Szabad Európa! Grósz pártfőtitkár prágai nyilatkozatáról szeretnék említést tenni. Ahhoz már hozzászoktan, hogy Grósz úr az esetek többségében felelőtlenül, a tények nem kellő ismeretében nyilatkozik, de a prágai tárgyalása és Jakes főtitkárnak tett kijelentései olyan mértékben felháborítottak, hogy erre mindenképpen kötelességemnek érzem a reagálást. A tárgyalásokról tudósítva, kedden este, a magyar TV-Híradó mindhárom kiadásában kiemelte azt a mondatot, miszerint Grósz pártfőtitkár köszönetét fejezte ki a csehszlovák vezetésnek az általuk alkalmazott nemzetiségi politikáért. Tette mindezt annak tudatában, hogy egyre több aggasztó hír érkezik Csehszlovákiából az ottani 800 ezres magyarság hátrányos megkülönböztetéséről, jogainak lábbal tiprásáról. Vagy Grósz úr talán nem emlékszik Duray Miklós olyan szívbemarkoló jajkiáltására, vagy arra a nyílt levélre, amelyet a csehszlovákiai magyar kisebbség jogvédő bizottsága 1988. július 26-án intézett a Magyar Népköztársaság kormányához. Mellesleg akkor is egy felelőtlen Grósz-nyilatkozat volt a kiváltó ok, amelyben a nyilvánvaló nemzetiségi sérelmek felsorolása mellett felkérték a magyar vezetést, ha nem tud, vagy nem akar segíteni a magyar kisebbségnek, legalább ne ártson nekik."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|