|
|
|
|
Ülést tartott az Ellenzéki Kerekasztal (1. rész)
|
1989. április 19., szerda - Az Ellenzéki Kerekasztal szerdán ülést tartott Budapesten, az ELTE jogi karának épületében. A Bajcsy-Zsilinszky Endre Baráti Társaság, a Fiatal Demokraták Szövetsége, a Független Kisgazda-, Földmunkás és Polgári Párt, a Magyar Demokrata Fórum, a Magyar Néppárt, a Magyarországi Szociáldemokrata Párt és a Szabad Demokraták Szövetsége, valamint a Független Szakszervezetek Demokratikus Ligája képviselői megbeszélésen megállapodtak az MSZMP-vel folytatandó tárgyalásokra vonatkozó konkrét javaslatról.
A több mint háromórás tanácskozáson elfogadott nyilatkozatban. Ebben kifejtik, hogy az Ellenzéki Kerekasztal kellő előkészítést követően készen áll az MSZMP-vel érdemi, politikai tárgyalások folytatására. Rámutatnak, hogy az idő sürget, ezért kívánják tárgyalási pozíciójukat ismételten és részletesen kifejteni. Indítványozzák, hogy az érdemi tárgyalások előtt mind az MSZMP KB, mind az Ellenzéki Kerekasztal tegyen hivatalos nyilatkozatot az alkotmányosság követelményének betartásáról. A tárgyalások előfeltételének tekintik, hogy azokon a kerekasztalt alkotó valamennyi szervezet - a BZSBT, a Fidesz, a Független Kisgazdapárt, az MDF, a Magyar Néppárt, az MSZDP és az SZDSZ mint teljes jogú tag, a Független Szakszervezetek Demokratikus Ligája pedig mint megfigyelő - vegyen részt. A nyilatkozat rámutat: a tárgyalások hangsúlyozottan kétoldalúak legyenek. A felek a megállapodásokat hozzák teljes terjedelmükben nyilvánosságra, és kötelezzék magukat ezek betartására. A megbeszélések témájával kapcsolatban az Ellenzéki Kerekasztal leszögezi: a politikai tárgyalásoknak nem az alkotmány tartalmáról, hanem az alkotmányosságra való átmenet kérdéséről kell folyniuk. Meggyőződésük ugyanis, hogy az alkotmányozás, a köztársasági elnök intézményének bevezetése, illetve az alkotmánybíróság létrehozása az új, szabadon megválasztandó Országgyűlés feladata. Az Ellenzéki Kerekasztal a tárgyalások fő céljának azt tekinti, hogy a felek megegyezésre jussanak a demokratikus átmenet előfeltételét képező jogszabályokban, illetve az országgyűlési képviselői választások időpontjában. A tárgyalások helyszínéül a Parlamentet javasolják. Az előkészítő megbeszélések lefolytatásával két szakértőt - Sólyom Lászlót és Tölgyessy Pétert - bíztak meg. (folyt. köv.)
1989. április 19., szerda 20:41
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
III/III jelentés Boros Tibor FKgP főügyészről egy oldal
SZER hallgató telefonüzenete:
"Jó napot, Szabad Európa! Grósz pártfőtitkár prágai nyilatkozatáról szeretnék említést tenni. Ahhoz már hozzászoktan, hogy Grósz úr az esetek többségében felelőtlenül, a tények nem kellő ismeretében nyilatkozik, de a prágai tárgyalása és Jakes főtitkárnak tett kijelentései olyan mértékben felháborítottak, hogy erre mindenképpen kötelességemnek érzem a reagálást. A tárgyalásokról tudósítva, kedden este, a magyar TV-Híradó mindhárom kiadásában kiemelte azt a mondatot, miszerint Grósz pártfőtitkár köszönetét fejezte ki a csehszlovák vezetésnek az általuk alkalmazott nemzetiségi politikáért. Tette mindezt annak tudatában, hogy egyre több aggasztó hír érkezik Csehszlovákiából az ottani 800 ezres magyarság hátrányos megkülönböztetéséről, jogainak lábbal tiprásáról. Vagy Grósz úr talán nem emlékszik Duray Miklós olyan szívbemarkoló jajkiáltására, vagy arra a nyílt levélre, amelyet a csehszlovákiai magyar kisebbség jogvédő bizottsága 1988. július 26-án intézett a Magyar Népköztársaság kormányához. Mellesleg akkor is egy felelőtlen Grósz-nyilatkozat volt a kiváltó ok, amelyben a nyilvánvaló nemzetiségi sérelmek felsorolása mellett felkérték a magyar vezetést, ha nem tud, vagy nem akar segíteni a magyar kisebbségnek, legalább ne ártson nekik."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|