|
|
|
|
A KSZSZ véleménye: vessék el az autópálya-díj ötletét
|
1989. április 17., hétfő - A Közlekedési Szakszervezetek Szövetsége hétfői elnökségi ülésén Nagy Ervin közlekedési, hírközlési és építésügyi miniszterhelyettes ismertette a tárca újabb javaslatait az autópályahasználati-díj bevezetésével kapcsolatban.
A miniszterhelyettes utalt arra, hogy a minisztérium kényszerítő külső hatásokra terjesztette a kormány elé az autópályadíj-tervezetet. A díj bevezetésének egyik legnyomósabb indoka, hogy ezáltal sikerül évente mintegy 1.5 milliárd forintos bevételhez jutni, ami az útfejlesztésekben az állami részvételt jelentené, ez ugyanis feltétele, illetve biztosítéka lenne a külföldi tőke beáramlásának. A tárcát és a kormányt ért bírálatok hatására most ismételten áttekintik a javaslatot - mondotta Nagy Ervin -, és újabb megoldási módozatokat terjesztenek a Minisztertanács elé. Az egyik változat szerint évente 600 forintot kellene fizetni a sztrádahasználat fejében, ez éves bérleti díj lenne. Egy másik javaslat: napi, havi és éves jegyeket bocsátanának ki, ez utóbbi 1000 forintba kerülne, ám ha ezt a variációt fogadnák el, kapukat kellene építeni az autópályák csatlakozási pontjainál, s ez körülbelül 3 milliárd forintot emésztene fel. Egy újabb, még meglehetősen nyers elképzelés szerint éves és negyedéves bérletek lennének, az egy évre szóló bilétát ezer forintért kellene megvásárolni. Az elnökség tagjai kifejezésre juttatták véleményüket: nem bíznak abban, hogy a kormány az útadót autópálya-építésre használná fel, ezen a téren már vannak rossz tapasztalataik; nem utolsósorban az, hogy a legutóbbi két forintos benzinár-emelésből, az ígéretek ellenére, egy fillért sem kapott a közlekedési tárca. Az elnökség leszögezte: egyik variációval sem ért egyet, mi több, magával az útadóval sem, mivel az nemcsak a magánautósokat sújtja, hanem rendkívül hátrányosan érinti a közúti közlekedési vállalatokat is. Hozzávetőlegesen 150-200 millió forintos többletkiadást jelentene számukra a díj bevezetése. Ezt csak a nyereség terhére lehetne kigazdálkodni, vagy a szolgáltatási árakat kellene növelni. A szakma számára létkérdés az autópálya-építés, illetve -karbantartás, ám célszerűbb lenne, ha a külföldi működőtőke mobilizálásához szükséges 1.5 milliárd forintot más forrásból biztosítaná a kormány. Egy ötlettel is szolgáltak az elnökség tagjai: véleményük szerint, ha a mostani benzinár egy részét, nevezetesen literenként egy forintot erre a célra elkülönítenének, akkor évente összejönne a szükséges összeg. (MTI)
1989. április 17., hétfő 17:41
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
III/III jelentés Boros Tibor FKgP főügyészről egy oldal
SZER hallgató telefonüzenete:
"Jó napot, Szabad Európa! Grósz pártfőtitkár prágai nyilatkozatáról szeretnék említést tenni. Ahhoz már hozzászoktan, hogy Grósz úr az esetek többségében felelőtlenül, a tények nem kellő ismeretében nyilatkozik, de a prágai tárgyalása és Jakes főtitkárnak tett kijelentései olyan mértékben felháborítottak, hogy erre mindenképpen kötelességemnek érzem a reagálást. A tárgyalásokról tudósítva, kedden este, a magyar TV-Híradó mindhárom kiadásában kiemelte azt a mondatot, miszerint Grósz pártfőtitkár köszönetét fejezte ki a csehszlovák vezetésnek az általuk alkalmazott nemzetiségi politikáért. Tette mindezt annak tudatában, hogy egyre több aggasztó hír érkezik Csehszlovákiából az ottani 800 ezres magyarság hátrányos megkülönböztetéséről, jogainak lábbal tiprásáról. Vagy Grósz úr talán nem emlékszik Duray Miklós olyan szívbemarkoló jajkiáltására, vagy arra a nyílt levélre, amelyet a csehszlovákiai magyar kisebbség jogvédő bizottsága 1988. július 26-án intézett a Magyar Népköztársaság kormányához. Mellesleg akkor is egy felelőtlen Grósz-nyilatkozat volt a kiváltó ok, amelyben a nyilvánvaló nemzetiségi sérelmek felsorolása mellett felkérték a magyar vezetést, ha nem tud, vagy nem akar segíteni a magyar kisebbségnek, legalább ne ártson nekik."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|