|
|
 |
|
 |
Reformműhely tanácskozás Kecskeméten (6. rész)
|
Ezt követően Nyers Rezső a gazdaság reformjának kérdéseiről
tartott referátumában kijelentette: kritikus gazdasági helyzetben
van az ország, amelynek következtében vagy lényeges lépést teszünk a
gazdasági reformok terén, vagy vegetáló lesz a magyar
nemzetgazdaság, a kormányzás és a gazdasági tevékenység pedig
állandó küzdelmet kell folytasson ilyen körülmények között a
túlélésért, az előálló újabb nehézségek legyőzéséért. Csupán józan
reálpolitikával ma már nem lehet kitörni e helyzetből,
kényszerűséggé vált a széles körű reform. A továbbiakban visszautalt
gazdasági reformunk jellegére, rámutatva, hogy 1968-ban az útkeresés
már érdemleges reformok bevezetésével is járt. Hozzátette: a
központosított - sztálini modellnek nevezett - tervgazdálkodás már a
hatvanas évek végén kimerítette fejlődési lehetőségeit, csakúgy,
mint a részlegesen működő piac elvére épülő gazdasági rendszer a
nyolcvanas évek elejére. Teljes körű piacgazdaság kiépítésére van
tehát szükség, amely az államtól is új felfogású gazdaságpolitikát
igényel. Ezzel összefüggésben napirenden van a gazdasági demokrácia
honi viszonyainak megfelelő kifejlesztése, amelynek lényege, hogy a
tömegek politikai pártok és társadalmi mozgalmak révén, széles körű
ellenőrzést valósítanak meg a legfontosabb gazdasági döntések
felett.
Alapvetően a nép, a kisember érdekein alapuló demokráciára van
szükség Magyarországon - húzta alá Nyers Rezső. Fel kell azonban
ismerni, hogy ezt össze kell kapcsolni a vállalkozó polgárság egyre
inkább megjelenő érdekeivel, a szabadfoglalkozású értelmiség által
képviselt nagyon fontos általános emberi értékekkel, szellemi
törekvésekkel.
A következő három-négy év tennivalóiról szólva kiemelte: a
piacgazdaság intézményrendszerét kell alapvetően fejleszteni;
kiépítésében aktív szerepet adva a tulajdonosi érdeknek, a tőke
hatékony újratermelésének. Véleménye szerint a közösségi tulajdon
nagy részét új formában kell működtetni a jövőben;
társadalmasítottabb formákat kell kialakítani a korábbi monolitikus
és meglehetősen bürokratikus állami tulajdonforma helyett, amelyben
az igazgatási tevékenység dominált, s háttérbe szorult a társadalmi
tőke hasznosításának szempontja. Széles működési területet szükséges
teremteni a magánvállalkozásnak a tulajdonreformmal. A gazdasági
reformműhely résztvevőinek álláspontját tolmácsolva kijelentette:
nem lehet állami, központi, kényszer szervezéssel jól megoldani ezt
a feladatot. A piacgazdaság fejlesztése során olyan megoldásokat
kell találni, amelyek a tőke áramlását biztosítják a tőkehatékonyság
elve alapján. Ez a nemzetgazdaságnak újabb erőforrást teremthet.
(folyt.köv.)
1989. április 15., szombat 19:43
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
III/III jelentés Boros Tibor FKgP főügyészről egy oldal
SZER hallgató telefonüzenete:
"Jó napot, Szabad Európa! Grósz pártfőtitkár prágai nyilatkozatáról szeretnék említést tenni. Ahhoz már hozzászoktan, hogy Grósz úr az esetek többségében felelőtlenül, a tények nem kellő ismeretében nyilatkozik, de a prágai tárgyalása és Jakes főtitkárnak tett kijelentései olyan mértékben felháborítottak, hogy erre mindenképpen kötelességemnek érzem a reagálást. A tárgyalásokról tudósítva, kedden este, a magyar TV-Híradó mindhárom kiadásában kiemelte azt a mondatot, miszerint Grósz pártfőtitkár köszönetét fejezte ki a csehszlovák vezetésnek az általuk alkalmazott nemzetiségi politikáért. Tette mindezt annak tudatában, hogy egyre több aggasztó hír érkezik Csehszlovákiából az ottani 800 ezres magyarság hátrányos megkülönböztetéséről, jogainak lábbal tiprásáról. Vagy Grósz úr talán nem emlékszik Duray Miklós olyan szívbemarkoló jajkiáltására, vagy arra a nyílt levélre, amelyet a csehszlovákiai magyar kisebbség jogvédő bizottsága 1988. július 26-án intézett a Magyar Népköztársaság kormányához. Mellesleg akkor is egy felelőtlen Grósz-nyilatkozat volt a kiváltó ok, amelyben a nyilvánvaló nemzetiségi sérelmek felsorolása mellett felkérték a magyar vezetést, ha nem tud, vagy nem akar segíteni a magyar kisebbségnek, legalább ne ártson nekik."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|