|
|
|
|
Reformműhely - Tanácsozás Kecskeméten
|
1989. április 15., szombat - Reformműhely címmel szombaton Kecskeméten országos jelentőségű tanácskozás kezdődött azzal a céllal, hogy előrelendítse a Magyar Szocialista Munkáspárt megújulását és elősegítse a párt kezdeményező szerepének megteremtését. A tanácskozás délelőtti munkájában részt vett Iványi Pál, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a KB titkára és Vastagh Pál, a Politikai Bizottság tagja, a Csongrád Megyei Pártbizottság első titkára, továbbá Berecz János és Fejti György, a Központi Bizottság titkárai. A későbbiek során még további vezető politikusok érkezésére számítanak, jelezte résztvételi szándékát Hámori Csaba, a Politikai Bizottság tagja, a Pest Megyei Pártbizottság első titkára is. Az Erdei Ferenc Művelődési Központban elkezdődött eszmecserén az MSZMP Politikai Bizottságának két tagja, államiniszterek - Pozsgay Imre és Nyers Rezső - a politikai intézményrendszer, illetve a gazdaság reformjáról tartott előadást, majd korreferátumok és hozzászólások hangzanak el. A felfokozott érdeklődést jelzi, hogy már a rendezvény elején csaknem másfélszázan jelentették be felszólalási szándékukat. A tanácskozás résztvevőit Szabó Miklós, a Bács-Kiskun Megyei Pártbizottság első titkára köszöntötte, majd Pozsgay Imre előadásával elkezdődött az érdemi munka. Pozsgay Imre nyitó előadásában az összejövetel céljáról szólva elmondta: ez a rendezvény kezdete azoknak az eszmecsere sorozatoknak, amelyeken a reformra elszánt, azt következetesen végigvinni akaró erők képviselői szót érthetnek egymással a társadalmi, politikai válságból kivezető út megtalálása érdekében. Kitért az eseménnyel kapcsolatos előzetes híresztelésekre is, miszerint ezen a tanácskozáson pártszakadás várható. Kifejtette ennek a megoldásnak a veszélyeit. Elmondta, sem az ország helyzete, sem a praktikus követelmények szempontjából nem látja reálisnak a pártszakadást. A kialakult bizalmi válság és nagymértékű morális teher csak együtt vállalható a párttal, a pártnak azokkal a tagjaival, akikben a morális felkészültség, tartás és megújulási szándék megvan. A párt szétesése olyan politikai, hatalmi vákumot hozna létre, olyan kezelhetetlen társadalmi állapotot, amelyből a kivezető utat nem a reformerők mutatnák meg. Az intézményrendszer reformjáról szólva megismételte azt a korábbi véleményét, hogy ez a gazdasági reform nélkül önmagában nem vezet eredményre. A téma napirendre tűzését mégis indokolja az, hogy addig a gazdaság sem tud igazán megmozdulni, amíg a politika foglya. (folyt. köv.)
1989. április 15., szombat 12:47
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
III/III jelentés Boros Tibor FKgP főügyészről egy oldal
SZER hallgató telefonüzenete:
"Jó napot, Szabad Európa! Grósz pártfőtitkár prágai nyilatkozatáról szeretnék említést tenni. Ahhoz már hozzászoktan, hogy Grósz úr az esetek többségében felelőtlenül, a tények nem kellő ismeretében nyilatkozik, de a prágai tárgyalása és Jakes főtitkárnak tett kijelentései olyan mértékben felháborítottak, hogy erre mindenképpen kötelességemnek érzem a reagálást. A tárgyalásokról tudósítva, kedden este, a magyar TV-Híradó mindhárom kiadásában kiemelte azt a mondatot, miszerint Grósz pártfőtitkár köszönetét fejezte ki a csehszlovák vezetésnek az általuk alkalmazott nemzetiségi politikáért. Tette mindezt annak tudatában, hogy egyre több aggasztó hír érkezik Csehszlovákiából az ottani 800 ezres magyarság hátrányos megkülönböztetéséről, jogainak lábbal tiprásáról. Vagy Grósz úr talán nem emlékszik Duray Miklós olyan szívbemarkoló jajkiáltására, vagy arra a nyílt levélre, amelyet a csehszlovákiai magyar kisebbség jogvédő bizottsága 1988. július 26-án intézett a Magyar Népköztársaság kormányához. Mellesleg akkor is egy felelőtlen Grósz-nyilatkozat volt a kiváltó ok, amelyben a nyilvánvaló nemzetiségi sérelmek felsorolása mellett felkérték a magyar vezetést, ha nem tud, vagy nem akar segíteni a magyar kisebbségnek, legalább ne ártson nekik."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|