|
|
 |
|
 |
Amerikai törvényhozók látogatása (1. rész)
|
1989. április 14., péntek - Steny Hoyer demokrata párti képviselő vezetésével pénteken hazánkba érkezett az amerikai Kongresszus európai biztonsági és együttműködési értekezlet bizottságának küldöttsége. A demokrata törvényhozókból álló, öttagú delegáció a Raoul Wallenberg Emberi Jogi Közgyűlés budapesti találkozójára látogatott Magyarországra.
A küldöttséget a délutáni órákban a Parlamentben fogadta Szűrös
Mátyás, az Országgyűlés elnöke. A találkozón részt vett Mark Palmer,
az Egyesült Államok budapesti nagykövete.
A kötetlen légkörű megbeszélésen a Ház elnöke tájékoztatta a
tengerentúlról érkezett vendégeket a magyar belpolitikai élet főbb
fejleményeiről. Elmondta az amerikai törvényhozóknak, hogy
Magyarország napjainkban az egypártrendszerről a többpártrendszerre
való átmenet feladatával birkózik. Az átmeneti időszak legfontosabb
követelményei közé tartozik az ország politikai, gazdasági
stabilitásának megőrzése. Ezt szolgálja az a párbeszéd is, amely az
ország sorsáért felelősséget vállaló különféle szervezetek,
szerveződések részvételével kezdődött meg. Az Országgyűlés elnöke
ezzel kapcsolatban reményét fejezte ki, hogy a társadalmi párbeszéd
az egész nemzet érdekeit szem előtt tartó érdemi tárgyalások után
megállapodásra vezet. A tárgyalófelek remélhetőleg egyezségre jutnak
olyan kényes kérdésekben is mint például a parlamenti képviseleti
arányok kialakítása. Abban ugyanis ma egyetértés mutatkozik, hogy
még nem érettek meg a feltételei a politika szabadversenynek.
A Parlament tevékenységét ismertetve Szűrös Mátyás mindenekelőtt
arról szólt, hogy jelenleg a feszített ütemű törvénykezés igényli a
legnagyobb erőfeszítést a képviselőktől. Erre utaló adat: a jövő év
közepéig több mint 30 új törvényt kell megalkotniuk. A
törvényalkotás menetrendjének főbb állomásaiként várhatóan júniusban
kerül az Országgyűlés elé az alkotmánybíróság létrehozására
vonatkozó javaslat, szeptemberre tervezik a pártokról szóló
törvény-tervezet előterjesztését, s még az idén elkészülnek az új
választójogi jogszabályok. A törvényalkotás mellett az Országgyűlés
tevékenységében mind nagyobb szerepet kap a kormányzati munka
ellenőrzése. E tevékenységi kör fontos eszközeként a Parlament
májusi ülésszakán hazánkban is megszületik a kormánnyal, illetve
annak egyes tagjaival szembeni bizalmatlansági indítvány intézménye.
(folyt.köv.)
1989. április 14., péntek 20:05
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
III/III jelentés Boros Tibor FKgP főügyészről egy oldal
SZER hallgató telefonüzenete:
"Jó napot, Szabad Európa! Grósz pártfőtitkár prágai nyilatkozatáról szeretnék említést tenni. Ahhoz már hozzászoktan, hogy Grósz úr az esetek többségében felelőtlenül, a tények nem kellő ismeretében nyilatkozik, de a prágai tárgyalása és Jakes főtitkárnak tett kijelentései olyan mértékben felháborítottak, hogy erre mindenképpen kötelességemnek érzem a reagálást. A tárgyalásokról tudósítva, kedden este, a magyar TV-Híradó mindhárom kiadásában kiemelte azt a mondatot, miszerint Grósz pártfőtitkár köszönetét fejezte ki a csehszlovák vezetésnek az általuk alkalmazott nemzetiségi politikáért. Tette mindezt annak tudatában, hogy egyre több aggasztó hír érkezik Csehszlovákiából az ottani 800 ezres magyarság hátrányos megkülönböztetéséről, jogainak lábbal tiprásáról. Vagy Grósz úr talán nem emlékszik Duray Miklós olyan szívbemarkoló jajkiáltására, vagy arra a nyílt levélre, amelyet a csehszlovákiai magyar kisebbség jogvédő bizottsága 1988. július 26-án intézett a Magyar Népköztársaság kormányához. Mellesleg akkor is egy felelőtlen Grósz-nyilatkozat volt a kiváltó ok, amelyben a nyilvánvaló nemzetiségi sérelmek felsorolása mellett felkérték a magyar vezetést, ha nem tud, vagy nem akar segíteni a magyar kisebbségnek, legalább ne ártson nekik."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|