|
|
 |
|
 |
Címerbizottság alakult Pécsett
|
1989. április 14., péntek - Pécs új címerének és zászlajának megformálására szakértői bizottságot hívott életre a városi tanács. A történészekből, levéltárosokból, muzeológusokból, egyetemi oktatókból és városvédőkből alakult bizottságot arra kérte a testület, hogy foglaljon állást a pécsi címerrel és zászlóval kapcsolatban, s adjon javaslatot egy új tanácsrendelet megalkotásához.
A jelenlegi városcímert megszületése óta kritizálta a
közvélemény, idegen szimbólum maradt számára mind a mai napig. Nem
őriz hagyományokat, nem felel meg a heraldikai szabályoknak, az
ábrázolt kalapács és könyv semmitmondó, sematikus. Ráadásul a
tervezője Pécs kétezer éves történelmének legszerencsétlenebb
korszakára, a török hódoltságra utaló félholdas dzsámikupolát tette
meg a címer főmotivumává.
A címerbizottság több megoldási változatot vett fontolóra. Az
egyik lehetőség a Mária Terézia által adományozott barokk címer
visszaállítása, ezt a lehetőséget ajánlotta a tanácsnak az MSZMP
pécsi bizottsága is. A XVIII. századi címer különböző változatai
díszitik ma is a városházát, a polgárok ismerik és kedvelik, ámde ez
sem felel meg igazán a heraldika szabályainak.
Egy címer - köztudottan - annál értékesebb, minél régebbi. A
szakértői bizottság tehát példát keres a város korábbi
évszazadaiban. Állítólag volt egy középkori címer, megpróbálják
felkutatni. Lehetőségként számításba került az 1367-ben alapított
pécsi egyetem vagy valamelyik pécsi püspök címere, továbbá a
régészeti ásatások során napvilágra került heraldikák is.
A címerbizottság úgy foglalt állást, hogy akár valamelyik régi
címer elfogadására, akár új címer megalkotására kerül sor, a tanács
döntését előzze meg széleskörű társadalmi vita. A Janus Pannonius
Múzeum vállalta, hogy kiállításon mutatja be a különféle
címerelőzményeket és a javasolt változatokat. S ha igény van rá,
akkor a lakosság helyi népszavazással döntsön az új pécsi címerről
és zászlóról. (MTI)
1989. április 13., csütörtök 22:19
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
III/III jelentés Boros Tibor FKgP főügyészről egy oldal
SZER hallgató telefonüzenete:
"Jó napot, Szabad Európa! Grósz pártfőtitkár prágai nyilatkozatáról szeretnék említést tenni. Ahhoz már hozzászoktan, hogy Grósz úr az esetek többségében felelőtlenül, a tények nem kellő ismeretében nyilatkozik, de a prágai tárgyalása és Jakes főtitkárnak tett kijelentései olyan mértékben felháborítottak, hogy erre mindenképpen kötelességemnek érzem a reagálást. A tárgyalásokról tudósítva, kedden este, a magyar TV-Híradó mindhárom kiadásában kiemelte azt a mondatot, miszerint Grósz pártfőtitkár köszönetét fejezte ki a csehszlovák vezetésnek az általuk alkalmazott nemzetiségi politikáért. Tette mindezt annak tudatában, hogy egyre több aggasztó hír érkezik Csehszlovákiából az ottani 800 ezres magyarság hátrányos megkülönböztetéséről, jogainak lábbal tiprásáról. Vagy Grósz úr talán nem emlékszik Duray Miklós olyan szívbemarkoló jajkiáltására, vagy arra a nyílt levélre, amelyet a csehszlovákiai magyar kisebbség jogvédő bizottsága 1988. július 26-án intézett a Magyar Népköztársaság kormányához. Mellesleg akkor is egy felelőtlen Grósz-nyilatkozat volt a kiváltó ok, amelyben a nyilvánvaló nemzetiségi sérelmek felsorolása mellett felkérték a magyar vezetést, ha nem tud, vagy nem akar segíteni a magyar kisebbségnek, legalább ne ártson nekik."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|