|
|
 |
|
 |
Bécsi devizaelherdálás - japán értetlenség (1.rész)
|
Trom András, az MTI tudósítója jelenti:
Tokió, 1989. április 9. vasárnap (MTI-tud) - A magyar gazdaságpolitika anomáliái, a kereslet-kínálati viszonyok figyelmen kívül hagyásából származó, súlyos devizaveszteségekhez vezető, pazarló rugalmatlanság feletti értetlenségüknek adtak hangot japán közgazdászok.
A Nihon Keizai Simbun című befolyásos gazdaságpolitikai napilap
vasárnapi számában bécsi tudósítójának a tollából azt a megdöbbentő
tényt közölte, hogy április 3-7. között 900 ezer ember, azaz a
magyar lakosság 9 százaléka utazott Ausztriába bevásárlási céllal,
és csupán ez alatt az öt nap alatt körübelül 77 millió dollár értékű
devizát költött el fogyasztási cikkekre. Ennél még sokkolóbb azonban
Jamasita tudósító osztrák üzleti körökből származó elemzéseken
alapuló megállapítása arról, hogy ,,az 1988. január 1-jén bevezetett
új útlevélrendelkezés óta körübelül 5 milliárd dollár hagyta el a
turisták zsebében Magyarországot, amelynek a külföldi
adósságállománya közel áll a 20 milliárd dollárhoz.,,
A japán közgazdászok értetlenül állnak a jelenséggel szemben és
felvetik: miért nem oldotta meg a kormány ennek a hallatlanul nagy
összegnek a mobilizálását oly módon, hogy amire a lakosságnak
szüksége van, nagyban - nagykereskedelmi, kedvezményes beszerzési
áron - vásárolta volna fel Ausztriában és árusította volna devizáért
Magyarországon? Még akkor is busás haszonra tett volna szert az
ország - folytatódik az érvelés -, ha a bécsi fogyasztói áraknál
olcsóbban hozták volna forgalomba az elektronikai és egyéb
háztartási készülékeket, akár lemondva a kiskereskedelmi árrés egy
részéről is.
Íly módon a lakosság is jól járt volna, mert olcsóbban és jóval
kényelmesebben jutott volna azokhoz a fogyasztási cikkekhez,
amelyekért kénytelen volt Ausztriába utazni. Becslések szerint
csupán az április első hetében tapasztalt, minden képzeletet
felülmúló kirajzás idején legalább 200 millió forintot költött a
lakosság, csak üzemanyagra, ami szintén megtakarítható lett volna.
(folyt.köv.)
1989. április 9., vasárnap 09:50
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
III/III jelentés Boros Tibor FKgP főügyészről egy oldal
SZER hallgató telefonüzenete:
"Jó napot, Szabad Európa! Grósz pártfőtitkár prágai nyilatkozatáról szeretnék említést tenni. Ahhoz már hozzászoktan, hogy Grósz úr az esetek többségében felelőtlenül, a tények nem kellő ismeretében nyilatkozik, de a prágai tárgyalása és Jakes főtitkárnak tett kijelentései olyan mértékben felháborítottak, hogy erre mindenképpen kötelességemnek érzem a reagálást. A tárgyalásokról tudósítva, kedden este, a magyar TV-Híradó mindhárom kiadásában kiemelte azt a mondatot, miszerint Grósz pártfőtitkár köszönetét fejezte ki a csehszlovák vezetésnek az általuk alkalmazott nemzetiségi politikáért. Tette mindezt annak tudatában, hogy egyre több aggasztó hír érkezik Csehszlovákiából az ottani 800 ezres magyarság hátrányos megkülönböztetéséről, jogainak lábbal tiprásáról. Vagy Grósz úr talán nem emlékszik Duray Miklós olyan szívbemarkoló jajkiáltására, vagy arra a nyílt levélre, amelyet a csehszlovákiai magyar kisebbség jogvédő bizottsága 1988. július 26-án intézett a Magyar Népköztársaság kormányához. Mellesleg akkor is egy felelőtlen Grósz-nyilatkozat volt a kiváltó ok, amelyben a nyilvánvaló nemzetiségi sérelmek felsorolása mellett felkérték a magyar vezetést, ha nem tud, vagy nem akar segíteni a magyar kisebbségnek, legalább ne ártson nekik."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|